ELKÉSETT DAL 2011 SZEPT 12

 

hallom az m2-n, az m1-es, fél nyolcas hiradó fél órával későbbi ismétlésekor, már negyed 9 felé, hogy a Magyar dal ünnepe alkalmából országszerte 8 órakor eléneklik a Tavaszi szél vizet áraszt c. népdalt. Hű, és én erről már olvastam felhívást, és ott is akartam lenni, énekelni... a Hagymaháznál... gyorsan összekaptam magam és kirohantam, de már semmi énekszó, sehol, a hagymafesztivál

is bezárt, lezárt fabódék fogadtak, csak egy sátorban pakoltak még, és mondták, hogy valóban, énekeltek itt, pont 8-kor kezdték, de már elment mindenki, pedig a Tavaszi szél után még elénekelték az Érik a szőlőt is... ami azért ősz felé, talán aktuálisabb is...

aztán kicsit elszontyolodva, daltalanul, hazafelé battyogtam,

észrevettem az úton  egy idős párt, azaz épp most tűnt fel, hogy mennyire megöregedtek, háttal nekem haladtak, évtizedek óta ismerem őket, kislánykoromban is már feltűntek mint egy egymást szerető pár, és látom őket egymáshoz, egymás mellett összeöregedni, de változatlan egymáshoztartozással... Tavaszi széltől... a szőlőérésig... akár...Philemon és Baucis...

én, egyedül - csak az árnyékom kettőződött meg ... (egyszerre két este van? mind a kettő festve van...?... harmadik az igazi, koldusként áll odaki...(?)

az út végében a telihold bukkant fel a fák  fölött... milyen teli ma a hold... (mondom magamban , módositva  Ady holdja csonkaságát...( mégis : a "milyen szomorú vagyok én ma" ide is illik...)

... de kiderül, csak holnap lesz telehold - ezt mégse késtem le...

aztán, hazaérve, a tévében se késtem le Koncz Zsuzsa koncertjét (bár ez "csak" a második rész) A nemes méltósággal előadott Hej tulipán mondatára..."ide jöttem világra, remélem, nem hiába..."egyértelmű a koncert alatt is  a válasz, biztos nem hiába. (amúgy Koncz Zsuzsát ilyen fiatalnak, dinamikusnak, erőteljesnek, kommunikatívnak, közvetlennek, és a közönséget is gyönyörűen megénekeltetőnek - még sose láttam...fiatal korában sem!)

lányom hiv a mobilon, idézem neki a Koncz (Bródy!) mondatot, ami úgy belém akaszkodott, ő azt mondja- senki se születik hiába. Hát te biztos nem ... mondom. És akkor eszembe jut, akkor viszont én se...

hanem az a sok korai, ifjúi,  terv, elképzelés: csinálni valami nagyot, fontosat, jelentőset... arról már lekéstem ... csak az a baj, hogy évekkel, évtizedekkel ezelőtt is már úgy éreztem. Pedig talán sose késő..., míg élünk... Koncz Zsuzsa csak pár évvel fiatalabb nálam... de mennyivel fiatalabb! És mimindent adott... mennyi ember tapsolt neki, s joggal!, az Arénában!(De én már sose leszek se hegedűművész, se színész, se grafikus, se író... s már tanár se!)

Azért remélem, ...mégse hiába... (?)

https://www.youtube.com/watch?v=sXAtG9cpZNM&feature=player_embedded aliz2. :: 2011. szept. 12. 21:45 :: 5 komment 
Kategóriák: hétköz- és ünnepnapok, fotó :: Címkék: ADY, elmelkedes, koncert, MAKO, WEORES, zene