feltehetően kevés irás maradt fenn az öregkor életvégi szenvedéseiről, mert ebben a stádiumban már nem lehet kedve , ereje, energiája ezekről írni senkinek, ezek a tapasztalatok tehát hiányoznak az élettörténetek repertoárjából. Mert az írók , ha a fikció emberei, pláne, csak elképzelhetik, milyen is az, az igazságtól átéltek híján messzire tőle... az emlékiratok írók pedig? épp itt hagyják abba az írást...
okt. 25.
M.GY. Talán Németh László kivétel, de nem volt kedvem közelebbről megismerkedni halálos hipertóniájával.
VálaszTörléselhiszem, egy kolleganőmnek volt kedvenc olvasmánya, az ő interpretálásából ismerem :) (de tán N.L. még orvosféle is volt ráadásul?(
TörlésM.Gy. Igen
TörlésTán még Déry Tibor Kedves boopere!
VálaszTörlésIllyés Gyula Charon ladikján (nocsak jutnak eszembe....)
VálaszTörlésFüst Milán nagy verse az öregségről
VálaszTörlésOravecz (kortárs) kinek fiatalkori verseit is szerettem (szinkronban)
VálaszTörlés