gyerekpártiság

egy nő  ül a Makó reklámmakketten egy aprócska kislánnyal mellette,aki annyira pici, hogy alig látszik ki a földből, (ráadásul még össze is húzza magát) és a nő ordít rá, többször is elharsogva, hogy TESSÉK BOCSÁNATOT KÉRNI

ugyan hagyja már , hisz alig látszik ki a földből az a gyerek...

csitítanám , kicsit ugyan lejjebb viszi a hangját, de rámförmed, (az ilyenkor szokásos, anyai tekintélyt csorbítani nem hagyó szöveggel)hogy ne szóljak ér bele....VISZLÁT...

elmenőben hallom, hogy diktálja a bocsánatkérő szöveget a lánynak: ANYUCI.....

Visszakarikázok, csak azt közölni vele, hogy attól még, hogy "anyuci", nem biztos, hogy tud gyereket nevelni...épp rólam beszél,, ott egy másik nő is,  hogy így meg úgy, felpofoz... (sic) stb...de megnyugvással látom, hogy a lány már nem ül mellette, szembenlévő apját ölelgeti mosolyogva

Még jó, hogy apja is van ennek a gyereknek

Ha harmadszor is visszajövök .... fenyegetőzik ordítva,.

Ne féljen nem jövök, dolgom van

-*******
Pár órával később értesülök korunk legjobb ,gyerekeket leginkább szerető gyermekpszichológusának halálhíréről...

sorra olvasom a bőséggel áradó nekrológokat...

köztük egy riporternő személyes emlékezését is, ebben többek közt ezt írja,

 "legutóbb arról is beszélgettünk, hogy máig lelkiismeret-furdalása van egy ingerültebb pillanata miatt, amikor kicsit durvább volt az egyik gyerekével, mint kellett volna."

Hát ennek a nőnek biztos nincs és nem is lesz soha lelkiismeretfurdalása....


***

u. i.délután rajzszakkörön röviden elmeséltem az esetet,,, hát nem arattam sikert vele, már ami a velem való egyetértést illetné, mindenki helyeselte a bocsánatkérő, ordító  "anyuci" viselkedését... merthogy szigorúnak kell lenni, mert milyen borzasztóak  is ezek a  gyerekek

ezek a csöpp gyerekek ...:(

magamra maradtam , gyerekpártiságommal

hiába is érvelek, hogy a formális bocsánatkérés úgyse ér semmit, meg kell beszélni a dolgokat....mindent

(én soha nem bírom elviselni azt se , ha egy gyerek sír.... mindig a felnőtt hibás... én mindig a gyerekek oldalán állok, ha már egyedül is...)