most hiányzik igazán a kert. a szép, nagy kertünk. (most egy kopár , üres parkoló a helyén!)
ha meglenne, nem kellene vadásznom a város napsütötte, üres padjait. hol friss levegőt szivhatok. (lopva levetett maszkom alatt)
de igy is jó. Jobb mint a négy fal közt savanyodni.
s ha tisztes távolból látok néhány embert, az nem tud zavarni
lányom szerint ennek a helyzetnek a mentális veszélyei a nagyobbak (az izoláltság miatt), szerintem azért nem! De azért néha kell embereket is látni, futó szót váltani, még a köszönésük is jól esik ...(mindig meglep, hogy maszkban is megismernek)
nem normális időket élünk
hiányoznak a kereteink...
s állandóan fölöttünk Damokles kardja!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése