a pozitív gondolatok erőltetésének káráról írnék pár keresetlen gondolatot
annak kapcsán is, hogy mihelyt őszinte , a valósággal való tárgyilagos szembenézésből eredő dolgokat írok, jönnek az ellenkezések, feddések:légy már pozitív
csak annyit akarok mondani, de azt nagyon határozottan, hogy nincs károsabb, mint a negatív gondolatok elfojtása, tudomásul nem vétele, mert azok úgyis "lerakódnak, mint csontokban a mész"...
ha máshol nem,, a tudatalattiban és ott fejtik ki romboló , fojtogató hatásukat
hát sokkal jobb kimondani és megszabadulni egyszersmind tőle... a következő kifakadásig ::)
M.S: Igazad van,ha így szabadulsz meg a negatív gondolatok tól,csak egy kicsit sűrűn jönnek.Ennek kellene utánamenni.
VálaszTörlésJ.J.P. Nem kell utánamenni!
TörlésEgyetértek
TörlésM.S.: te viszont nem fojtassz túl sok mindent el? (tele vagyunk negativumokkal kivülbelül! aki nem létja, az hazudik magának) Bátr lehet, hogy nem ártana kicsit legalább félig behunyott szemmel élni ? :) Másrészt meg mintha élesebben és gyakrabban reagálnál negativ gondolataimra, mint a pozitivakra, pedig azok is vannak bőséggel (ennek is utána lehetne menni :)
TörlésM.S. Ha a szomorú emlékeimre gondolok mindjárt rosszul érzem magam,ezért próbálok kevesebbet foglalkozni velük,Ez nem elfojtás.Ritka pozitív gondolataidra,jó verseidre is örömmel reagálok.
Törlés