túléltem a nagyanyámat évekkel
emlékszem rá
már ágyban feküdt mindig
nagyon beteg volt
de cigarettázott
félkönyékre dőlve
egy kis fekete háromlábú
asztal volt mellette
és nézte
a Világot
mi még maradt
belőle
rám szólt
hogy ne ugráljak az ágya végében
ó az a sarok ágy
mibe feküdt később anyám,
majd én is
de lányom már nem!
csak mellette mesélt
a nagyanyjának
s csacsogott
egyre
ő is négy éves volt mikor
elment a nagyanyja
akár csak én
de kevés
időt tölthettünk
együtt
de hiányzik
még mindig
I.A. Sajnos így vagyunk ezzel...sokszor eszembe jutnak a nagyszüleim még ma is nagyon hiányoznak. Szép szép emlékeim vannak. Remélem az én unokáimnak is így lesz. Igyekszem!
VálaszTörlés