2016. április 3., vasárnap

az unokanővérem


az unokanővérem
meg a férje
autókázni visznek
állok az ülés előtt
(ma jól megbüntetnének)
előre nézek
ki az ablakon
de néha oldalra is
mert őket holnap
már nem láthatom
messzire utaznak
külföldre el
ez egy búcsúkocsizás volt
csak sétakocsikázás
a kedvemért
búcsúajándék
nekem

de inkább
maradtak volna
itt velem 


  (emlékcserepek)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése