bohózat

végre újra szinházba mehettem, (hagymaházba, a bérleti sorozat utolsó előadására, ami a járvény miatt ide halasztódott, pedig lassan újra védekezhetnénk, láttam is egy-két maszkot, mikor mögöttem köhécseltek előre is hajoltam, hiába, hátra nem tudok maszkot rakni (előre se vettem)

gyorsan csináltam egy-két fogadási képet kezdés előtt, mielőtt bemondták volna hogy fotót késziteni az előadásról szigorúan tilos

csupa helyzetkomikum, bohózat volt

a lényege, hogy egy örökös helyett négy is akad... (mind kicsit ütődött) (négyes ikrek, a végtelenségig folytathatóan) amiket el kell titkolni, persze ugyanaz a szinész játszotta (Nagy Sándor ragyogóan

úgy látszik siker darab, a Madáchban, de a szereplők idő közben cserélődtek (Székhelyi József sajnálatosan érhető okokból pl...)

 bohózat ---csupa helyzetkomikum

hogy ez engem igazán miért nem tud igazán szórakoztatni,  (egy-két felröhögéstől  eltekintve) valószinű az én hibám

szünetbe ki is sétáltam, el ne aludjak...

reggel felhivott az unokám (milyen jó, hogy ő hiv!!!!). s megkérdezte, milyen volt a bábszinház (tegnap előtte hivtak) milyen figyelmes, de hát ő még csak bábszinházakba jár....

meg hogy hogy vagyok mert oly udvarias, pedig ingerült anyja szerint csak az érdekli hogy mikor kaphatja meg tőlem az igért legót...mondtam fáj a fejem, mert túlaludtam magam, meg mondtam, beszéltem szinház után a kanadai unokatestvéremmel, mire közölte hogy anyjának is van egy kanadai unokatestvére, mire én, ez ugyanaz... hát ez is egy bohózat, nem?)