egy angyal , tükröződésekkel

Sonkodi Rita kiállításán, a szegedi zsinagóga külső rekonstrukciója átadási ünnepsége prológusaként, a Mártírok előcsarnokában...

kezemben a fényképezőgép, csuklómon a fehér gézkötés... hátam mögött s a képen, az angyalén a Mártirok névsora... egy töredékrésze

már a számítógépre feltételkor illetve a nagyítással (Antonioni!) vettem észre a rejtett jelentéseket...

ahogy egy kompozícióba került az eredetileg csak angyalt ábrázoló képen, a mártírok névsora, és egy túlélő (én), a rögzítő fényképezőgéppel, 73 évvel azután, hogy itt a templomban gyűjtöttek össze bennünket, több ezer szegedit és környékit, és vittek...a deportálásba...

lehetett egy angyal akkor is a közelemben?, mert jó vagonba szálltunk, ami nem Auschwitzba, a biztos halálba, csak Strasshofba vitt...

egy angyal... ki megvéd ha kell a bajban 

de pl Radnótira se vigyázhatott

apámra se..

ebbe a képbe lehet kapaszkodni? nagyon halvány,alig kivehető...

mondhatni rá is majdnem:

hol azelőtt egy angyal állt

talán már semmi sincs

(a kiállításon még látható pár napig, igen, természetesen nélkülem).

de ezen a fotón most már együtt maradunk...
ő kissé lehajol, óvón,
én meg fölnézek rá csodálva, s mintha oltalmat is kérve...

egy angyal egy képen...

a tükröződésekkel, velem is

olyan mint  egy védangyal... vagy őrangyal
aki vigyáz rám, s megvéd, ha kell, a bajban

de nem tudta megvédeni azokat se, akik neve felsorolva a márványtáblákon, egy angyal se....semmiféle angyal

nem véd meg engem 
sem emlék, sem varázslat, – 
.....
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, – 
talán most senki sincs.

emberekhez kéne szólni

mert emberek csinálták Auschwitzot is, emberségükből kiburkolózott  nememberek

és emberek tudnak nemet mondani az embertelenségre

és ez  is Radnóti:

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: /
 ez volt a mult, emez a vad jelen, – /
 hordozd szívedben. Éld e rossz világot /
 és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, /
 hogy más legyen.”