kóborló lelkek
fényt keresnek
szentjánosbogarakat
sötét éjben
sötétek vagyunk
nem világítunk
tékozló testek
botorkálnak
fényt keresnek
nem tudják hogy
bennük a kapcsoló
...
sötétben botorkálunk
egymást keresve
egymásban fényt
nem lelve
keringünk egyre
"sötétben botorkálunk
VálaszTörlésegymást keresve
egymásban fényt
nem lelve
keringünk egyre"
Én igenis még sok fényt látok az írásaidban.
Szeretem is nagyon a sok mindenre rávilágító írásaidat.
aranyos vagy, erről Babits jut viszont eszembe:
VálaszTörlés"akinek szép a lelkében az ének
az hallja a másik énekét is szépnek"
egyébként meg, hol fénylünk, hol nem
most mintha kicsit nagy lenne a sötétség (kali juga)
de vissza az irásra, azt hiszem a fb-ra feltett töredékes változat "világosabb":
abból kimaradt amit idéztél,
meg ez a 2 sötét sor is:
"sötétek vagyunk
nem világitunk"
konkrét friss élmények voltak a vers mögött)
Szőke Mátyásné Ildikó
VálaszTörlésTaláló és kedves!
Válasz5 é.
Gonda Julia
"kedves"? 🙂 ez csak egy töredék , a teljeset a blogomba beirtam a cime tragikus keringó 🙂
Válasz5 é.
Szőke Mátyásné Ildikó
Gonda Julia Megtaláltam! Nekem ez adott valamiféle kedvességet: "nem tudván hogy
bennük a kapcsoló". Ne kérdezd, miért, nem tudom a választ!😍
Válasz5 é.
Gonda Julia
de az a remény tényleg! meg vicces is tulképpen... a "sötét" részek itt ugy látom ki is maradtak (jót tett nekik ezek szerint:)
Válasz5 é.
Szőke Mátyásné Ildikó
Gonda Julia Igen, valami humort láttam abban a mondatban.
Válasz5 é.
Gonda Julia
sokmindent (vagy mindent) csak úgy lehet kibirni (sajnos nekem nem sok van, örülök, ha előbukkan olykor , pláne ha más észreveszi:)
Válasz5 é.