zárom le a biciklim , háttal a menzának
hirtelen ujjongó harsogás a fülembe:
HELLŐ!
Úristen (megsüketültem?)
Hátra nézek, Ismerős pedig! de OD KÖSZÖNTEM - int előre
NA Jó, DE AZ ÉN FÜLEMBEN LANDOLT!
(Jut eszembe, nekem nem is köszönt:)
***
bicikllizek haza felé a kosiúton
mellettem a bicikliúton egy fiatal lány: FÁRADT VAGY? (teelfonál)
ÉN? FÁRADT: ÉN MINDIG FÁRADT. - mondom, somolyogva
ide néz , de legalább összemosolyogtunk! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése