2020. október 25., vasárnap

kórista dinasztiánk

 lányom újságolja az esti telefonban , hogy képzeljem a fia  azaz az unokám beiratta magát kórusra

no, én lányom előzményei után ezen egy csöppet sem csodálkozom, mert ő is maga iratta be magát az ovis tornára, sőt lehet mondani még a bölcsődébe is, annak idején (illetve előtte!) szabályosan besétált....

nos unokám helyesbit, mert olyan pontos, hogy csuda, hogy tulajdonképpen nem is úgy volt, mert a felsősök között nincs elég kórustag, és rájuk kérdeztek, na mindegy ,persze ő egyből jelentkezett (azt hiszem egyébként ő bármimre jelentkezne (amennyire hiperaktiv és lelkes)

mondtam , nagyon örülök mert öreganyád is (mármint én ) kórustag voltam, persze akkor még nem voltam öreg) de még egyetemistaként is....

sőt az anyukája is, és olyan szépen átéléssel énekelt mint egy kis angyal



ez egész felvillanyozta,,

s reméli, hogy majd ő is....

egyből bele is kornyikált a kagylóba

mondtam neki, hogy nagyon kell figyelni a dirigensre, csak úgy énekelni, nem össze-vissza,

tudja (mindent tud! :)




(de jut eszembe azt mondják ,járvány idején az ének veszélyesebb mint a beszéd, jó lesz vigyázni azzal a nagy lelkesedéssel! vagy maszkban énekelnek.?..az meg milyen ?! :(  )

***

jut még eszembe apám meg (unokám dédapja) az Operaház kórusában énekelt, akkor ez már egy egész kórista DINASZTIA! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése