36 ÉVE

 átaludtam lányom pontos születésóráját.... 

bezzeg annak idején, 36 éve, jó korán fent voltam és izgultam. be se vettem a nyugtatót, amit az ápolónő az éjjeliszekrényemre rakott - nehogy megártson születendő gyerekemnek (pedig ártalmasat biztos nem adtak!), akit reggel készültek kivenni belőlem, sessióval, ahogy hivatalosan mondták a császármetszést.

merthogy nem nyiltam, de hogy is nyiltam volna , amikor még napok voltak a kiirásomig....

mindegy

vártam és izgultam. előtte való nap hosszan  tárgyaltunk az aneszteziológussal

anyunak meg persze nem mondtam semmit, ne aggódjon

a szülész orvosom , ki igy döntött, félénk kérdésemre, mi lesz holnap, cinkos mosollyal azt felelte, semmi, csak 

családanya lesz

(ez jól hangzott, bár kissé valószerűtlenül  vagy inkább hihetetlenül, de hittem benne!)

este zuhanyozás után szinte sirva búcsuztam a nagy hasamtól, úgy megszoktam. jól megvoltunk, mégha már kezdett nyomi is a szegycsontomnál

toporogtam az ágyam körül hajnaltól, s vártam hogy vigyenek a műtőbe

kicsit mintha meg lettem volna fázva ,  náthás voltam. ezért a biztonság kedvéért lábamra húztam egy zoknit (amin már szült tehát tapasztalt szobatársam jót nevetett)

elvittek

vártunk

s csak úgy mellékesen megkérdezte a bába, akire biztak, mi legyen a neve az újszülöttnek

Tamás - vágtam rá határozottan

na és ha lány lesz

kizárt, erre egyáltalán nem számitottam. olyan élénken, erősen rugdalózott bennem az én leendő gyermekem, hogy csak fiúnak (estleg ikreknek) tudtam elképzelni (nem tudtam, hogy a fiúk lustábbak?)

Timea mondtam - mellékesen és bizonytalanul

aztán arra ébredtem, (ha egyáltalán aludtam közben mert minden beszédet hallottam - tán mégis be kellett volna venni azt a tablettát )  hogy az orvosom hangját hallom

megmondhatják neki, hogy kislánya van

már nem kellett megmondani

hallottam minden korábbi beszédet is, pedig altattak, a számba mélyen tett valamivel...

mindent éreztem

s érzek ma is

anyának lenni új időszak

mintha magad is megszülnéd

elszakitottak a gyerekedtől, kiszedték

s örökre benned maradt

kitéphetetlenül

s te benne vagy a DNSeddel tényszerűen - felerészt

ő nincs benned igy

majd csak az ő gyerekével, gyerekében

immár 8 éve igen

és igy tovább....

ez egy kis örökkévalóság