Virginia Woolf szerint ezt nem lehet másképp értelmezni, mint ami.. Woolf szerint az kell : saját szoba, a női alkotáshoz.., de mégis áttételesen... saját tér, levegőn saját hang...(nekem tulajdonképpen sokáig nem volt saját szobám, s amikorra lett...már késő - s jellemző, hogy a lányom szobáját becsben tartva. nem is tekintem a lakás igazi részének, csak látogatóba járok oda telefonálni, s egyszer kétszer aludni - mint vendég- mióta a "saját" sezlonommal egy kis baj történt .) A saját szoba létrejöhet saját szoba nélkül is - szerintem.
Na ez az az eszmefuttatás nem is tartozna ide, ha nem lenne egy kiállítás aminek pont ez Saját szoba; női alkotó "saját szobája" lenne a címe a zsidó múzeum kiállító termében, amit nagy nehezen megtaláltam, (nagy nehezen beengedtek) A külseje - tévén láttam - hívta fel a figyelmet rá, mert emlékeztet a mi makói emlékjelünkre:
Két alkotóművész "saját szobája" lett a tér, valójában csak egy zug a tragikusan kettészakított
életű Sajó Edité, csak az önarcképe, de milyen beszédes... és ha közelebb megyünk, el tudjuk olvasni a könyvek gerincét, milyen filozófiai olvasmányai voltak.... mi minden lehetett benne.. és miminden lett semmivé ....1944-ben, mindössze 31 éves korában...
A teret benépesítik Shaar Erzsébet kis szobrai... ezek önálló alkotások, kisplasztikák, furcsa nekem látni , hiszen Pécsett láthattam az Utcáját... életnagyságú alakokkal..
Elfáradva leülök az ablakpárkányra s lám, kint is szobrok
Néha érdemes kinézni a "saját szobák" falai közül is..!
Milyen jó, hogy a "családlátogatásokat" mindig egybekötöd ilyen nagyszerű kiállítások látogatásával. Ha nem kiállítással, hát egyéb kiváló programokkal. Ehhez kell jó érzék, nyitott szem és fül.
VálaszTörlés(Schaár Erzsébet alkotásai közül a számomra legkedvesebbet utólagos engedelmeddel feltettem az fb.-oldaladra, mert ide nem tudok képet tenni. Van egy elrejtési lehetőség, ha nem szeretnéd ott látni. Ez a kisméretű szobra engem annyira "beszippantott", amikor bő évtizede megláttam a Modemben, hogy azonnal fotó készült róla, amit bekeretezve nap mint nap látok a "saját szobámban".
Még egy dolgot el kell mondjak a szoborral kapcsolatosan. Aki kiállításokra jár, az tudhatja, mennyire sokat számít, hogy milyen megvilágítással és milyen szögből tudjuk szemlélni az adott művet. Nos, az fb.-oldalon feltett kép - sajnos - nem a legkedvezőbb megvilágítással és szögből ábrázolja Schaár Erzsébet szobrát. Az arc megformázása annyira leheletfinom és gyönyörű, aminek láttán mindig a Dávid szobor szépsége jut eszembe. A legszebb férfi, és a legszebb nő "kőből" kifaragva. (Márványból és kőből-agyagból?)
VálaszTörlésköszönöm, hogy feltetted! vétek lenne levenni!elhiszem, hogy hatással volt rád, én is igy voltam/vagyok az életnagyságú szobraival, de mindben van valami borzongató életidegenség!
VálaszTörlésAz tény, hogy az arc rendkivül finoman megmunkált!
...ja, és a kéz is :)
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAz életidegenség számomra abban nyilvánul meg, ahogy az emberi testet bezárja a téglatestbe. Szívesen meghallgatnám tőle magától, hogy miért tette ezt. Márha élne!
VálaszTörlés