2018. július 31., kedd

ó, a konzi

ó, a konzi
egész más világ volt
mint a gimi

csupa zenével foglalkozó
érzékeny gyerek

senki nem bántott senkit
sosem

csak a szolfézs tanárunk
viccelődött egy kicsit
velünk

a hegedútanárnőm
(nagyon öreg)
néha elaludt az órán
s én legközelebbre
ugyanazt a leckét hoztam
(nem volt időm gyakorolni
mást)

zeneirodalomból
minden nagy zene
bevonult közénk
de szerettük
(a tanár panninak nevezett
ő tudja miért)

szünetben zoli bácsi kicsit
összhangzattanozott velem
(hátha zeneszerző lesz
belőlem)

tetszett egy fiú, s egynek én
ó  boldog paradicsomi világ
a zene csak háttér és ráadás

és Aranka néni is
meg a Sportszeletek

semmit se feledek

2 megjegyzés:

  1. Konzi! Jó a hangzása!
    Nálam csak: Zeneoktatók Munkaközössége. Ide jártam 2. osztálytól 6. végéig. Tangóharmonikáztam, és mellettem egy nálam 3-4 évvel idősebb fiú zongorázott. Előttem voltak az órái, mindig igyekeztem hamarabb ott lenni az én kezdésemnél, hogy hallhassam, csodálhassam a zongorajátékát. Ma sem tudom eldönteni, hogy a fiúba vagy a zongorajátékába voltam teljesen belebolondulva. Ma is jó visszagondolni mindkettőre. A fiúra és a játékára. Egészen komoly Schubert, Beethoven és Chopin darabokat játszott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a zene nagy csábitó! :)

      a konzi a Konzervatórium röviditése (Bár akkoriban a hivatalos neve Zenemúvészeti Szakközépiskola volt) Gimi mellett jártam oda másodikban, harmadikban...

      Törlés