ha nagynehezen...

ha nagynehezen elindul

biciklijén a városába

(messzebbre

busszal vonattal

már nemigen)

csak tétovázik

merre is menjen

elindul valamerre

de útközben leszáll

nem tudja

hová tovább

menne erre is

arra is

postára?

(levele nincs

csak csekkek)

patikába?

(reggel fájt a feje
de már elfeledte)

könyvtárba?

(könyv otthon is

garmadával)

étterembe?

(ebédidő van,

enni kéne
nincs étvágya)

vagy a boltba?
bevásárolhatna

de inkább csak áll

tétován

mobiljába mélyed

de nem telefonál

csak ha őt hívják

nem akar zavarni
semmiképp sem

csak magát

főleg ez a téblábolás

hogy té s tova

tátáátátátá

és csak a dallama

zsong a fejében

e régi verstöredéknek

honnan való

már nem jut eszébe

szerelmesvers

lehetett

azt sejti
mit szerelmesen
kivágva egyszer
tárcájába rejtett

de csak a tétovasága

mi megmaradt
belőle

(meg a vers-

s zeneszeretet

nomeg az

emlékcserepek)

esik az eső

nem tesz ernyőt

feje fölé

mint régen

frizuráját féltve

de már az sincs neki

s lehet, hogy azt se bánná

ha megfázna

akkor ki se kéne menni

napokig

enni éppen tudna mit

hiszen most vásárolt be

a boltba
hova 

az előbb

csak bement….

étterembe nem

oda nem volt kedve se

s hazafelé már

nyílegyenesen megy

a biciklijén ülve

nem té s tova
s nem is száguldva

de nem száll le

csak a kapuba'

ha megérkezett

végre haza.

(megint a szegény kisöregasszony panaszaiból)