lépcsők

a gimnázium lépcsői

én már kiskoromban

gimibe jártam

igaz csak

hegedűórákra

donáth bácsihoz

ki a gimi

nagytekintélyű

énekzene tanára volt

később hozzá,

a bérpalotába

a lakásukba

hol egyszer

meg is ríkatott

valamivel
lehet
hogy rosszul fogtam

a vonót

s rám szólt

hagyjam abba

a sírást

mert mit fognak

gondolni róla

a házban

lakók.

de most

arról akarok szólni

milyen volt egy

pöttöm lány
érzésvilága

ki én voltam

akkoriban

éppen hogy

hét lehettem

vagy még annyi sem

egy hatalmas épületben

mi a tudás vára

a lépcsőházban

mikor meglátta

a földszintről

hogy jön le a lépcsőn

az emeletről

egy nagyonnagy lány

(hozzá képest biztos az)

nagy darab

két hosszú copffal
kezében könyvek

de olyan bizonytalan

és egyszer csak

két lábbal csúszik
lefele felém

szám tátva maradt

belém is nyilalt a

fantomfájdalom

miközben tápászkodott

sajnáltam szegényt

de olyan esetlen volt

bár épp elesett

hogy meg is inogtam abban

hogy egy gimista lány

bármilyen nagy is

annyira hibátlan

és fenséges lenne

mint én hittem

vélt piciségemben

aztán 13 évesen
nyáron 956ban

anyuval 
az ő

30 éves

érettségi találkozójára

mentem

a gimiépületbe

az első emeletre

a sarokszobába

kapaszkodva
a karjába a

matrózruhámban

anyu volt az egyetlen lány

a padjában még belekarcolva

a monogramja L.Idáról

L.Ibára átjavitva

de nem haragudott

a fiúkkal körbefogva

együtt mulattak

a régi szóviccen

s én csodálkoztam

hogy ez a sok felnőtt ember

hogy lehet ennyire gyerekes
sőt idétlen

kacarásztak nevetgéltek

ölelgették ugratták egymást

még hátba is verték

gyerekebbek voltak

gyerekeiknél

kik csak ámultunk

s csóváltuk a fejünket:

nahát, ezek a

felnőttek!

aztán

megint csak

idejekorán

kezdtem a gimibe járást

szintén a hegedűmmel

mert beszerveztek

a gimizenekarba

prímhegedűsnek

így gimibe jártam

délutánonként még

általánosiskolásként

aztán kijártam a gimit

osztályunk földszinti

termében

s így mindig

csak pár lépcsőt

kellett megtenni

a nehéz kaputól

a lengőajtóig

ahol egyszer

hátraestem

épp a kórházból

jövet

rohanván 

magyar órára

félig kábán

pár perce még

anyám betegágyánál
de nem mondtam el
senkinek

órán feleltettek is

azt hiszem

a szeptember végént

kellett elemeznem

s a tanárnő

elégedetten

sokszorositotta volna

a feleletem

vagy engem

mint mondta

pedig nem is készültem

anyu mindenesetre

szerencsére

rendbejött
pár nap múlva

s a 4 év is

gyorsan eltelt
961re

ja volt egy eset

csak futólagosan

s csak sokkal
később lett jelentősége
utólagosan

de ha már lépcső...

elmesélem:

egyszer

a fordulónál

egy nagyobb fiú

a fenekemre vert…

s be kell vallanom

20 évvel később

ő lett a férjem…

mint mondta

én már akkor

tetszettem neki

de engem nagyon

feldühitett-

a szemtelensége.

s elszöktem előle

csak szavalóversenyen

meg rajzszakkorön 

futottunk össze

de még onnan is

elijesztett
egyszer

mikor csak ő volt ott

egyedül még

a teremben

öt év egyetem

következett

szegeden

(erről nem beszélek

bár volna mit)

s visszamentem

a gimibe

immár,

nem

tanulni

hanem

ha már

József Attila
 is ide járt

(pont mikor

anyukám)

hadd mondhassam:

én is a nyomán:

tani-

tani

eltelt megint 30 év

s nyugdíjba mentem én

korengedménnyel

egy évvel előbb
966-ban

mint kellett volna

de ennek az a lépcső

is volt az oka

csakhogy nem lefele csúsztam

mint az a szegény régi lány

(arra mindig vigyáztam!
okulva példáján)

hanem nehezen vitt a lábam

a másodikra fel

mindig kifulladtam
s hiába szlalomoztam

nem bírta a lábam

a lépcsőket

már el
s a szívem

sokmindent

abbahagytam hát…

az egészet

később liftet

kapott a ház…

s lányom járt oda

akár régebben

az anyukám

mostanában

ha néha a gimibe
bemegyek

a másodemeleti

könyvtárhoz

használom

a liftjüket

de olykor

megszakitom

a liftezést

s kiszállok

a közbülső emeleten

nézni régi tablóképeket…

emlékeket

...

ja, és még egy:
valami

néha a félemeleti
lépcsőfordulóba is
felnézek
onnan hol
az ominozus
fenékreverős
eset
megesett
ott van fönt
azoknak a
képe
"akikre büszke
a gimnázium" 
köztük a lányom
azaz a lányunk
érettségi képe
éve 2001

milyen érdekes hely
ez a gimnázium

meg az életünk

a lépcsőivel
meg a fordulóival

ugye

2016. május 2