kezemügyébe kerfült egy takaros par avion boriték, anyunak cimezve, általam, a dátuma 1964 julis 31
több mint hat oldal sürü gyöngybetűkkel teleirva...élmény beszámoló
és egy kis cikkely
Zürichből Nizzai utunk előtt...a honvágyról...hm---
aki nem hiszi járjon utána (60évet):
...épp most néztük laci bácsival a falitérképet, képzeld megtaláltuk rajta még Makót is. . S tudod Anyu, nincs honvágyam, -de mégis-, azt a kis szürke foltot:( Magyarország a trképen), ahogy láttam, néztem, olyan furcsa volt, és jó tudni, hogy van, s oda vissza megyek. Letakartam a kezemmel, és azt modtam,."Azért szeretem ezt a kis vacakot." És Laci bácsi azt felelte."Az nagyon jó, hogy így van." Tényleg jó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése