..anyám (nak telefonálok)... hallom a már felvett mobilba lányom hangját
mögötte férje röhögését - bocsánat - nevetését: ...anyám csak egy dalt zongorázik.."?
tévedés, legfeljebb hegedül , de már azt se nagyon - szólok közbe
amúgy rám mondtad, hogy anyám,?
hát persze!, hiszen az vagy, az anyám vagy!
igen, vőm megjegyzésében viszont semmi személyes (csak egy Kosztolányi kezdő verssor, de hiszen belőle szakdolgoztam de ezt nem tudhatja) ÉS IMÁD MINDENBŐL SZÓVICCET CSINÁLNI...csak úgy mellesleg...
és a hátam mögött igy szólít a lányom? anyám? pedig sokszor olyan jólesik amikor azt mondja anyukám (bár még sose mondtam neki...
és mi bajom ezzel az anyámmal:
Anyám, az álmok nem hazudnak,(Petőfi)
Anyám könnyü álmot igér, ,(Sütő András)
anyám volt, apró, korán meghalt (József Attila)
Anyám fekete rózsa, (Csoóri Sándor)
se vége se hossza...
de nekem hidegnek tűnt , távolságtartónak,,,
jobb szerettem az anyukám-at!
kérem vissza! lányocskám! (bár én is csak lányomat szoktam mondani!)
Katalin Ulrich
VálaszTörlésTùlságosan érzékeny vagy Julikám 😀
Nekem is nehéz leszokni sok mindenről....
.....és ez manapság nagy hiba 😀
Gonda Julia
TUDOM, de mindig is az voltam, tán nem is bánom!
ja, és azt hiszem mindig is egy kicsit a világgal szembe mentem!!!
VálaszTörlés