még a 40 éves találkozóról

 most a kapcsán egy icipicit dicsekedni fogok, de csak annyira amennyir  a tanitványaim tették... épp hogy

D. Kati (aki tele van energiával, és annyi hasznosat csinált már, (tanirott magyart, könyvet kiadott, nyelviskolát szervezett stb) most India szerelmeseként...a "szeretet"nek elkötelezve ) van csoportja, megemlitette többek közt, hogy hálás nekem (is) , illetve hatott rá a MENTALITÁSOM...

remélem nem rosszul  és nem rossz volt még akkor tán(?) ...mindenesetre tiltakoztam, remélem , hogy nem ÁRTOTTAM, az már elég...ha az ember nem ront...

M. Lajos  meg aki mat fiz szakos tanár (és nagyon lelkes pedagógus még mindig - most tüntették ki), mesélte, hogy van egy magyar szakos barátja akivel irodalomról szoktak elmélyülten beszélni, s van miből meritenie...

a fia egyébként sportpszichológusnak készül az egyetemen

S Edit meg elmesélte, hogy a gyógytornász felvételin József Attila makói éveiről érdeklődtek, tud e róla beszélni, hát tudott vagy fél órát... (de sajnos nem vették fel gyógytornásznak), viszont renmek, elhivatott védőnő lett belőle...

(lánya a Harwardon, majd Bostonban kutató)

ja, és ez a jelenhez kötődik

H Mónika modta, hogy nagyon szivesen olvassa az irásaimat a  neten, s csak osszam meg továbbra is...

a találkozó legvégén pedig felolvastam (nem is tudva milyen bátor vállalkozás )a nekik vagyis Tanitványaimhoz irt valamimet (a Marosvidékból...ahol én  nekik mondtam  köszünetet!

alsig birtam..s olyan idegenül , törten szólt a hangom...

de a végén megtapsoltak!

***

SZEPT 25

nem a tenger...

 nem a tenger

csak egyetlen hulláma voltam

egyszer felbukkantam

s eltüntem a homokban

***