EGY ÜZENET 2011 OKT 24

 

Ugyan egyszer megköszöntem Neked, de most el is mondom, hogy mit jelentett számomra a fotó, amit Te csináltál kb.36 éve. Szegeden feküdtem a klinikán, akkor még nem tudták, hogy mi a baj, de szánalmas állapotban voltam. Ditti a lányunk, akkor hosszasabban Anyunál volt. Nyár eleje lehetett, amikor talán Editék levitték a Maros partra, egy kék szivecskés bugyi és atléta volt rajta. Egy csónakot próbált a vízbe tolni, cca. 2 éves volt, és Te lefotóztad. Az a kép hihetetlenül sokat segített nekem!!! Sajnos nincs meg, pedig a legédesebb kép volt. Gimiben fotómontázst kellett készíteniük önmagukról, és persze a számára is legkedvesebb képek kerültek rá, és a suliban maradt. Nnno, ezt egyszer így részletesen is el akartam mondani Neked. Te emlékszel erre?

Szép napot Neked, és ölellek Ági (2011 nov 2)

Köszi Júlia!

Egyébként mindig örömmel olvasom gondolataidat.Ritkán van lehetőség a net-en keresztül magasztos,de nemfrázisban gazdag szöveget olvasni.

Ja, gratulálok a leányodhoz, igazán büszke lehetsz Reá.

Az összes reakció:

1Gonda Julia

1