megnyomoritó korok
megnyomorított
a korom
utólag látom
azon amivé
nem lehettem
de sosem késő
a baj csak az
hogy minden kor
nyomorít
s nélküle
meg nem
lehetünk
juli 31
***
este van koncert
kupolák között
s egyszercsak rájövök
hogy a legfőbb kupola
köztük van
mindenek fölött
mindent beboritva
az örök ég
ameddig a zene ér
***
morzsák
Csak
jutnak
Egy ideje
Nem vagyok
Nagyétkű
Már
kisvárosi Don Giovanni
beszédülök a kinti hőségről a légkondicionált Pepcoba
egy fiú bukkan fel , kosár nélkül, mint ki nem is vásárol csak sétálgat, egy előttem levő vörös hosszú hajú molett nővel bukkannak egymásra, ismerősök lehetnek, a fiú egy férfinevet mondva kérdezősködik, már nem vagytok együtt? - felcsillanó szemmel, de a lány lehűti, de igen , csak ő dolgozik, én meg mielőtt hazamegyek, bejövök ide, elvihetlek akkor haza?- kérdi reménykeltően a fiú, többször is, gálánsan-modorosan, a nő meg, el is fogadja az "ajánlatot"
felpróbálok egy ruhát a fülkében, az itteni hideg miatt húzva is az időt, de a fiú is még itt van, most két fiatal lány közelében látom
sőt kint az utcán is,s odamegy hozzájuk valamit kér,s a végén puszit ad nekik csücsöritett szájjal
én mögöttük ülök és somolygok a cuki padján, pihenek, a fiú észrevesz, és elmenőben odaszól: SZia, Mami!
én "mamiként" elnevetbe magam visszaköszönök: szia (kis Don Giovanni)
később felzúg egy aútó, szép, ezüstös...gondolom benne ül már a vöröshajú...(?)
a szekrény tetején
a szekrény tetején
két méterrel közelebb
istenhez
meg akartuk váltani
a világot
s magunkat se tudtuk
mégis akkor közelebb
voltunk istenhez
ha nem is tudtuk
fiatalok voltunk
tudálékosan
öntudatlanok
s nem mertünk
örülni
semminek
sajnos
de már mindegy
szép emlék lett
és szentség
a szekrény teteje
ma is felemel
visz
két méterrel
közelebb
istenhez
juli 17
***
igazságszolgáltatás a magasban
hogy tudnál védekezni
mikor a vád hamis
ne szólj egy szót se
félreértenék úgyis
légy néma
magasan fölöttük
ott a kegyelem
az ártatlanságra
s ahol elitélik
a hamis vádlót is
de ez már nem
rád tartozik
juli 14
***
föld és ég(tulajdonos)
földtelen lettem
jutott eszembe
nemhogy a ház
de a kert, az udvar
se enyém már
sőt nincs is föld
a talpam alatt
földönfutó vagyok
hol itt hol ott
vetem meg lábam
s szeretek a járda szélén
a füves földön haladni
(tán épp ezért)
legyen már egy kis földem
mégha átmenetileg is .
de az ég fölöttem
még az enyém
ugyanugy mint a
földbirtokosoknak
tán egy kicsit jobban
is!
julius 11
***
anyu örök
anyámat nem tudom feltámasztani
már 115 éves lenne s 35 éve halott
de különben sem számítanak az évek
az örökkévalósághoz képest
ahol van, kell hogy legyen
valamilyen attributum
vagy mint sugallta
fluidum
s különben is
ha tükörbe nézek
ő van ott
valahogyan
ő bujkál ott
egyre jobban
romló vonásaimban
romlatlanul
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése