először mérhetetlenül felháborodtam e plakát láttán:
 |
hogyhogy a Magyar Kultúrális Örökség napja alkalmából a zsinagógát és a temetőt is megnyitják a látogatók előtt, holott épp ekkor van a legnagyobb ünnepünk: Ros Hasono - zsidó újév, az 5784. (biztos nem is tudják...)
(enyhitő körülmény hogy pirossal KÉSŐBB felülirták, hogy kivéve szombatot, s a zsinát) (jelzem mi, zsidók, sem járunk a zsidó temetőbe szombaton, nem akarván zavarni a holtak nyugalmát se..)
mondtam is lányomnak az esetet, de ő szokott blazirtságával és kajánságával valami olyasmit mondott pár másodpercnyi gondolkodás után, hogy órüljek, mert legalább nem lesz üres a zsinagóga, mint egyébként...
azért mondtam neki, hogy kérdezze meg rabbi férjét (még ha reform- is) ő mit szól mindehhez
hát furcsállta, azt mondta atipikus, de éppenséggel nem szabályellenes (azaz gondolom, nincs szabály rá, vallásunk régi voltát figyelembevéve...)
hát jó
s aztán kaptam egy telefont a makói zsidó közösség vezetőjétől, )alias Münczné a Szent Péter esernyőjéből aki egymaga a ...i hitközség) amúgy mi vagyunk egy-ketten... hogy legyek én is ott a zsinagógában 3-6-ig
hát elmentem
hát annyian jöttek, hogy nem tudtam kiszabadulni egy kávét se meginni...
az "élményeim" vegyesek voltak
az első legkellemetlenebb, mikor épp beléptem a zsinába, egy nő kilépett a frigyszekrény mögül, rángatva diszes függönyét !
majd elájultam..
mondom B..Zs, nek, hogy semmi áhitat, alázat....
miért is keresek ilyet a mai világban - igy ő
a Tóra szent- elzárva tartjuk, a frigyszekrényben, csak akkor szabad kinyitni, imádkozni belőle, ha 10 zsidó férfi van jelen azaz kivan a minjen...
nem szeretem ha a vad kiváncsiság mindent elsöpör...
de aztán, később láttam alázatot és áhitatot is egy férfi szemében, aki nagy elismeréssel szólt a nagy utat tevő zsidóságról isten választott népéről s, a szombat szentségéről stb.. végül kiderült hogy szombatista volt...azt mondta, hogy mindent a zsidóságnak lehet köszönni, az az alap
aztán volt valaki, aki a belépéskor készségesen feltette az adott kapedlit a fejére (mert volt, aki nem!) de megkérdezte, hogy a cipőt nem kell-e levetni
szó sincs róla . mondtuk csodálkozott, mert egyszer levetették vele
hol?
hol: héber feliratokat látott
az kizárt, végül kiderült, hogy koránt kapott ott ....(neki egyrement)
de azért barátságban váltunk el...
az emléktáblánál , hol apám neve is bevésve a mártirok közt -.már 6 után szó esett a deportálásunk idejéről (én voltam a forrás tanakodásuk után)
lassan kuriózumok leszünk....
ja és elgazosodott az udvar, meg elburjánoztak a bokrok
és a zsina előtti fák is
a gondok ki Jángorról jött (sokan, vagy 60-an voltak, hát itt is!)...várja a váltást... mondta, megunta?!...
már nincs is a zsina ablakában a telefonszáma...
pedig sokan kiváncsiak még a zsinagógára, -mi egyébként általában zárva van - turistákról nem is beszélve
poén: egy rashasonoi üdvözlet alá valaki beirta. hogy ebből az alkalomból (sic) nyitva volt a zsinagóga
hát aodairtam, hogy egyáltalán nem ebből az alkalomból.....
sófárfújás se volt persze....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése