nem vàrni senkit

Ülök a cuki teraszàn.körülöttem vagy öt székkel.persze üresekkel, àtültem ide a szembenlévő helyről, mert nagyon odatűzött a nap. Egy nagyobb tàrsasàg jön.Tanakodnak, hogy székeket szerezzenek az asztalukhoz.Mondom tőlem nyugodtan elvhetik akàr mindet, én nem vàrok senkit.De inkàbb a napos szembeasztalt szabadítjàk meg székeitől, oda úgyse ülne senki. Maradok még. De ez a mondat kegyetlenül belémcsimpaszkodik: Én nem vàrok senkit. Akkor miért is maradni...