ma itthon, holnap megint Szeged lesz - megint iratpótlást szállítok be - bizonyos beadási határidőkhöz ...
és főleg - délután megint a Grand cafe, ahol lyányom is felolvas - több fiatal szegedi költő-író között, egy Cocteau film után, Bálint- napi kultúrprogramban
de ő csak péntek délután jön haza, hét végére
vacilláltunk még a Nyugalom c. film bemutatóval, ami péntek este lenne, Alföldi jelenlétével. De lyányom nem tolong érte (azért se, hogy interjuvolhassa), úgyhogy valószinű majd én fogom megnézni valami szürke nap, 20-a után; állítólag még nyugdíjasoknak is terveznek külön előadást - de én nem szeretem a karantént, meg a kasztrendszert se, az integráció hive vagyok - nemre s korra és mindenféle egyéb "sajátosságra" való tekintet nélkül. Utálom a szeparálást, a kirekesztéseket meg a berekesztéseket - mind természetellenes. Az meg, hogy netán a nyugdíjasoknak így akarnak árkedvezményt adni - némileg megalázó - mi lenne, ha egy dolgos élet után annyi lehetne a nyugdíj, hogy erre ne legyen szükség! (Pedig milyen jól esik immár nekem is ingyen furikázni a különböző járműveken - bár néha szégyellem azt a sárga stigmát a hatalmas 65-össel a közepén, a kezemben - eddig viszont más kezében látva, még "alulkorosként", irígyeltem...) - Szóval Nyugalom c. film nem lesz e héten számomra, viszont már könyvalakjában elkezdtem, és remek!... nemigen lehet letenni, úgyhogy valószinű a könyvélmény birtokában fogom már megnézni az adaptációt. Talán ez is a helyén való sorrend.
Ha már a nyugdíj/as téma felelevenedett (bár ez is elgondolkodtató, hogy nevezhetnek egy tisztes embercsoportot - a jól megszolgált, megdolgozott jutalékuk elnevezéséből - s micsoda elnevezésből! - kiindulva): épp ma vettem fel, ilyenkor egy-két napig még egyösszegben tartom, mert mihelyt kifizetem a közüzemi számlákat, nem igen marad belőle...
"Legalább lottóznál!" - mondaná drága anyám. Tényleg. Miért is ne? Egy amolyan kisebb összegre... A nagy nem vonz. Az teher lenne.
Különben is: tényleg, az élet igazi értékei nem pénzzel kapcsolatosak. Sőt.
Mindjárt folytatom a Nyugalom olvasását. Ingyen van. A könyvtárból hoztam ki. (Persze, a villanyfény , ami mellett olvashatom - elég "drága" --- de olvashatnék nappal is, természetes fényben. Még egészségesebb is lenne. Meg ilyentájt már aludni készülődni! Éjfél előtti alvás duplán számít - mondta anyukám mindig, s már évét se tudom, amikor éjfél előtt lefeküdtem volna...
De -"nyugalom"- sose késő. Amíg élünk.
aliz2. :: 2008. febr. 13. 20:30 :: :: Címkék: anya, film, irodalom, konyv, konyvtar, lanyom, nyugdijazas, öregedés, SZEGED
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése