2022. február 13., vasárnap

DE PROFUNDIS 2011 FEBR 13

 

egy szomorú sort keresek egy jóideje, februárról, de még február előtt, azt hiszem...

valahonnan mélyről jött fel, és nem tudom már visszaküldeni, üldöz, de nem tudom, honnan , és talán nem is pontosan idézem:

jaj, mily mélységbe sodor ez a február?...

nem találok nyomára sehol...

aztán ma hirtelen és váratlanul valahonnan beugrik, hogy Kosztolányi lehet a szerző

de hogy van pontosan?

jaj, mily fájdalomba? szenvedésbe?, mert úgy rémlik, akkor írta, amikor már beteg volt...

és aztán végre megtalálom a sort, Kosztolányinál valóban, a Februári óda cimű versében:

igy:

jaj, mily gödörbe buktat ez a február

tehát nem mélységbe nem szenvedésbe nem fájdalomba,  hanem gödörbe -

ez a megfelelő szó! konkrét, szemléletes, erős és "köznapi"... semmi elvontság, semmi pátosz: gödör. amiből nemigen lehet kimászni. (még ha metafora is)

és nem is sodor, hanem "buktat" a február - benne van a bukás, az (el)bukás, előzményként... és ez se túl patetikus. nagyon is szemléletes, és inkább szánalmas, mint magasztos. Emberi és gyarló. Megint csak "köznapi".

és nem is "ez a február" hanem rövidebb rámutatással, tömörebben: február...

és a folytatás, a gödör után a homály... csak aláhúzza a reménytelenséget, kiúttalanságot. (és itt elő is jön a mély is, csak a homály jelzőjeként )

sorsa egyszerre itt van, (mint a farkas, rávicsorogva) - nincsen menekvés...

(csak a kedves, mint mentség)

de pontosan és mindent tudott ez a Kosztolányi, a "gödörben"!...

http://mek.niif.hu/00700/00753/html/vers1303.htm#34


aliz2. :: 2011. febr. 13. 15:59 :: 8 komment 
Kategóriák: 
irodalomkultúra :: Címkék: emlekezesKOSZTOLANYI, vers





2011. febr. 14.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése