eljött ez is
elvittema gimibe az ajándékkönyvemet
a könyvtárost kerestem folyton hivatalból de
végül is a kedves magyar szakos ig h vette át, (aki már hallott róla , s jókat, épp többek közt volt szintén magyar szakossá lett tanitványomtól) s úgy látom örömmel s olvasásra is készen (megadtam a digitális linket is - úgy könnyebb)
nem szeretek dedikálni, d e úgy éreztem, alma materem "megérdemli" illetve én is megérdemlem az összekapcsolódást
tele is irtam az első lapot
alma materünknek titulálva a könyvet, s Liebele (anyám) érettségijére utaltam, ami pont 100 éve volt (1926-ban)
és én is kerek számmal: pont 30 év tanitásomat 60 illetve 30 éve töltöttem... (csupa 6-os) (1966-1996)
már visszafele jöttem, amikor eszembe jutott lányom, ő meg 1999-2003-ig járt oda, ha jól számolok (no meg unokatestvérek , nagybácsik, nagynénik, férj..(azaz lányom apja) ez az alma mater tényleg a miénk is (volt)
bár a tablókon még ott diszelgünk, fakulunk, lányom a dicsőségtáblán is meg külön is az orsz okleveleivel, pont a régi osztályunk előtt...
sic tranzit gloria mundi?!
csak jó , hogy megvan ez a könyv (em).. már ha megőrzi a könyvtár...valami nyom
(jut eszembe profi iró lányomnak is igazán eszébe juthatott volna hogy ad a z alma materének szépszámú köteteiből
de hát lehet , hogy ő nem "hű" annyira mint én, s tán jól is teszi
(nem is kell/ene hűnek lenni azokhoz, akik nem hűek hozzánk...talán
de MÉGIS,,,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése