a kislány

A kislány

Homonnai fényképészmester 

diszletes műtermében

virágot tart a kezében

de csak úgy mellesleg lezseren

keresztben maga előtt

lelógatott kezében

gyönyörű a csipkés fehér ruha rajta,

de azt is természetesen hordja

göndör haját egy masni tartja

egybe jobb oldalt

de nem kiglancolt szinte kókadt

az arca gyönyörű, de nem mosolyog!

Nincs oda semmitől se

pedig még a cipője is

kisuvikszolva ragyog

benne a fehér zokni

is  ragyog bár

kissé legyűrődve

olyan természetes

ez a gyerek

olyan édes

ahogy mindent olyan

magától értetődőnek vesz

és olyan elszánt
és kissé dacos öntudos

ahogy áll és vár…

pedig még nem tudhatja

hogy évtizedek múlva

ő lesz az anyukám!