2018. január 2., kedd

valahogy igy 2017-ben (összegzésféle)

no akkor mielőtt elkezdenénk az újat , zárjuk le a régit kis összegzéssel...

az év utolsó délutánján csehtamásokat hallgattam, meg átfutottam a blogomon, ha már napi rendszerességgel írtam, csak összegez valamit az elmúlt évből....

nem is volt annyira sivár, de talán kevesebb izgalommal, viszontagsággal is beértem volna...

túl sok benne az egészségi probléma, rosszullétek, még mentőkkel, sürgősségikkel, kórházi élménnyel is tarkítva, év első részéből, meg a végén egy lassan múló kellemetlen és részemről vétlen biciklibaleset szenvedelmei (akkor már óvakodtam az eü. intéményeitől)

még jobban kell vigyázni magamra! és védekezni...amennyire csak lehet

fogynak a kortársak... Hadár Mariról, Rigó Béláról irtam nekrológverseket (a generációmbeliek eltűnése evilágból érthetően mindig még jobban megvisel, és rengeteg közös  (egyetemi)emléket felidézve, felkavarva azokat is eltemeti kicsit)...

a makói eredetű Bárdos Pál is elment...(akivel közös volt két strasshoffi "kirándulásunk" is, meg a bölcsészkarunk), Makk Károly egyik kedvenc filmrendezőm se néz már vissza többé  a Vörösmarty téri ünnepi könyvhét sátrai közt (hogy lophassak egy mobilfotót róla)

Viszont egy csodálatos énekest épp tragikusan korai elvesztése ismertetett meg: Hvorotovszkij  felvételeit végnélkül hallgatom, (ha életében nem...)és az orosz nyelvűek külön örömöt jelentenek... emlékek feltámasztását is...és micsoda Rigolettót!

viszont volt három elég jól sikerült találkozóm "régi"ekkel osztálytársakkal és fejemrenőtt diákjaimmal... 56. gimisünk, s  60. az általános iskolából, tanítványoknak 45...gimis.... össze is csúszott....és örültem egy régi gimis iskolatárs könyvbemutatójának  is (Farkas Gabi...Ha elfelejtenélek, Jeruzsálem...), régi ismerősökkel együtt (pl Bencze Ildi)

az emlékjelünk megreparálása  (a zsinagógánk végre jól látható sziluettjével) sikeresen megtörtént, és a szegedi zsinagóga külső megújítása is, amit én is megünnepelhettem... az Illényi koncerttel, illetve az előcsarnokban kedvenc festőm Sonkodi Rita Kupolák c.kiállítása megtekintésével. Az 5778. új évünket is a megújult zsinagógánkban köszönthettem(, sőt utána diszteremben ünnepi vacsorával...

nehezebben és ritkán mozgok sajnos,  már Szegedre is... de Budapestre még inkább, pedig oda nyilván húz a szívem lányom s unokám miatt is. De ezen radikálisan változtatni akarok , (év végére sikerült is kicsitjavitani az utazási "statisztikán":)... s az unokám így még jobban hiányzik! már jókat lehet vele beszélgetni, azt lehetne telefonon is, de különleges ölelésfajtáit nem...(mert olyanja is van neki!)

lányom munkálkodását az irodalomban figyelmemmel tudom kísérni személyes jelenlétek nélkül is...némileg. de örültem nagyon, hogy az Irók boltjában ott lehettem 3. felnőtt verskötete az Anna visszafordul bemutatóján pl, sőt később a szegedin is a Várkertben,  de nagyon sokon nem...
szerencsére némelyik esemény az interneten pótolható volt pl, a Móricz Zsigmond ösztöndijasoké a PIMből élő közvetítésben...rádióinterjúk (Klubrádió, Lánchid-), és egy eleve tévéelőadás (M5, bár én ezt is számitógépen nézhettem)a Mindenki Akadémiáján adott elő az irodalom szabadságáról (illetve a könyvkiadás csinjáról-binjáról- mint szerkesztő...egyébként épp mire adásba került a műsor, ő már fő szerkesztő is lett:)....egy csomó remek könyv szerkesztője.de a saját Annáján kiviül a Szivlapát c. antológiában, meg a Szép versekben is szerepel.. különböző folyóiratokban olvashatjuk..(már nem is tudom számon tartani hány helyen mikkel),,de most év végén többen az olvasmányaik évi összegzésénél az ő új verskötetét emlitették, ajánlottak , sőt a Kertészről szóló miniesszéjét is kiemelték, ami nekem különösen azért kedves, mert a nagyanyjáról is ír benne... mintegy keretül.. Utólag azért sajnálom, hogy nem tudtam elmenni a kötete első bemutatójára ami egybeesett a Magvető Cafe megnyitásával , meg volt egy Jazzköltészet estje is pl.de azt is nagyon sajnálom, hogy ő se tudott eljönni a makói zsidó kulturális fesztiválra, pedig szerepelt eredetileg a műsorkiíárásban, és nagyon sokan várták/vártuk...

Makón amúgy eléggé megcsappantak a vonzóbb kultúrprogramok, bár ami van azt igyekeztem még mindig látogatni:

szokásos évi Páger-dij átadás (se a régi, jól bevált, hangulatos, de) Eszenyi Enikő, az idei díjazott, egy káprázatos külön előadói esttel megvendégelt bennünket...előtte való este.

másik makói díj, a Medália (minek a kuratóriumi tagja lányom is--- mintegy "helyette" mindig el szoktam jönni arra az eseményre is (költészet napja körül) . a mostani elsőkötetes költő dijazottat magam is külön felfedeztem magamnak korábban: Nagy Hajnal Csilla

170 éve született Pulitzer"ünk" et illusztris vendégekkel (izraeli nagykövet, amerikai követség képviselője) ünnepelve nemzetközivé tettük - egybe lett kötve egy fantasztikus Munkácsy kiállítással (Pulitzer feleségéről készitett csodás festményével) , no meg egy Pulitzer makói vonatkozásait feltáró könyvbemutatóval.és volt a Múzeumban Sissi kamarakiállitás(restaurált festménybemutatóval) Habsburg (György) -i jelenléttel.Sőt a Múzeumok éjszakáján Sissi ruhamemutató, meg tánc-, sőt korabeli művekből zongorahangverseny... nomeg a szokásos tűzugrás és éjszakai tárlatvezetés a skanzenben is--- aminek (eddig számomra ismeretlen - pedig makai) - világa elvarázsolt...

Ápr. 16-án "kis életmenet"... ként emlékeztünk és koszorúztunk emléktáblát, újjáalakított emlékjelet...
A már emlitett zsidó kult napon - ahol lányom sajna nem tudott részt venni - volt kiállitás, (keleturópai zsinagógákról), játszóház, ételbemutató,  bábszínház,Gerendás koncert, hora tánctanitás, és este a Budapest klezmer... (s csak aztán tört ki a vihar)

kiállítások... a szokásos aug 20-i is a Natura X idén, (voltam egy érdekes , "kisképző"fotóelőadásukon is) de volt emlékezetes Szilvásy életműkiállitás is.

no és persze a háromnapos hagymafesztivál (fellépői Tóth Gabi, Farkasházi Réka, Edda, Ocho Macho, Oszvald Marika) (s kevés hagyma)

zenepavillon koncertek , (a hegedűművész Viszmeg Katalin megint a számomra csúcs...), operett (Egy régi nyár...)...

retro kiállitás ... (felejthető).. Korona teraszon beszélgetések: Báthori Éva..operaénekes Gulyás Dénessel, mesemondo  bölcs és izes   Berecz Andrással

moziban ritkán vetitenek nekem való filmet, de néha ki tudom könyörögni, vagy Pesten pótolom, úgyhogy láttam pár jobb filmet idén is:
Holdfény, Testsről és lélekről, Kincsem, Amerikai pastorale, Julietta, 1945, Aurora Borealis, Orient express, és egy muzeális Antonioni film (a Nyitott műhelyben)

a Hagymaház egyéb színházi programjaiból: Párterápia, egy Neil Simon darab (Ölelj át), no és Piros Ildikó emlékműsora a 100 éves Szabó Magdáról

Zeneakadémián láttam- hallottam Kobajasit vezényelni! és voltunk Eszterlánc gyerekkoncerten is unokámmal...

Meglátogattam(tuk) pesti elődeink régi helyeit: Kertész u 46, Andrássy 55, Wesseléyni 55, Dohány u 7...a Dohány utcai zsinagógában is voltam, meg a zsidó múzeumban is ...

a Kieselbach galériába mindig betérek, most volt egy emlékezetes kiállitás: az Elveszett örökség..

Karácsonyyi fesztiválon voltam, előadásokat hallgatni (Müller Péter, Paulinyi...)

volt egy pár remek könyvélményem

Márai naplók, E.P: Az évek iszkolása, Egyszerű történet Márk változat, Nádas Péter:   Az élet sója, Kertész  Imre: A Néző

Élveztem a természetet, minden évszakában, a Marost koratavasztól késő őszig...

no és a Zenét (főleg a Bartók rádióból, de youtuberól is) (a tévém rossz!)

két - téma miatt fontos - dokufilmben is szerepeltem...

ir(ogat)tam (Ja, A Lányok, anyák antológia . amiben nekem is vannak irásaim, anyámról,  meg a cimlapfotó...megjelent németül is)


szóval éltem
vagy inkább éldegéltem
2017-ben is
igy, ennyire, valamennyire

(...blogtükörben, - pesze azért ennél több az élet, még 74 évesen is. Csak legyen. Majd igyekszem... hasznosabban meghálálni, ha és amennyi marad.....





4 megjegyzés:

  1. Év közben is érzékelhetően, de így összegezve még inkább láthatóan nagyon is aktív évet zártál. Legyen ez így 2018-ban is. Kívánok hozzá nagyon jó egészséget!

    VálaszTörlés
  2. Összeségében nagyon is gazdag év van mögötted! Elégedetlenségedet mégis megértem: testünk gyengülő formája akadályoz benne, hogy még több lehetőséggel élhessünk, úgy, mint "azelőtt"... Időnk ugyanis volna több.

    VálaszTörlés
  3. most olvastam egy régi (rendezésre tanitó) tnárom közvetitésével Pilinszkytől:"(Szög és olaj): „Meg kell tanulnunk olvasni a világot. Mert más élni a világot, és megint más olvasni benne. Az öregkorral egyre inkább olvasmányossá válik a létezés, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy veszít értékéből.”
    de ő se elégszik meg -s 90.évesen . azzal, hogy csak "olvassa" a világot!

    VálaszTörlés