2018. január 11., csütörtök

születésnapi gondolatok a vége felé



a születésnap ügyanúgy el tud fáradni, mint egy normál nap...
de elhatároztam, hogy kiiszom a poharát (mellesleg nem is ittam alkoholt véletlenül se, ez csak egy toposz:), és nem is keserű ez a pohár, és ne múljék... s.nagyon sok szép és jó mozzanat volt benne, zömével az, csak elfáradt a nap, elfáradt a szülinapom is..




jut eszembe, mikor kisgyerek voltam, annyira különlegesnek éreztem az ÉN napomat, hogy minden másodpercét ki akartam használni, illetve nem elfelejtve átélni, azt hogy ez a nap minden másodpercével együtt különleges nap... aztán elsikkadt, és most öregségemre megint így tennék? _)

de most mégse én vagyok a fontos s benne magamnak, hanem a felémfordulásokat, köszöntéseket, szeretetmegnyilvánulásokat tudom nagy örömmel és hálával fogadni.... és próbálni viszonozni



2 megjegyzés:

  1. Szépek, melegek a fények a fotóidon. Olyan ünnepiek, születésnaposak.:)
    Szeretettel kívánok Neked minden jót, egészséget főképp, legyen sok örömöd (lányod, kisunokád garantálják is ezt:), élvezd a kedves Maros partodat még sok sok éven át, s örvendeztess meg minket is itt a blogon verseiddel, írásaiddal beszámolóiddal. Előre is köszönet érte.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ünnepi ebédem szinhelye:) azért is fénylik...
      köszönöm neked is a jókivánságokat, egész nap özönlöttek, de a csúcs valóban az volt mikor a postás csomagot hozott lányomtól benne kedvenc költöm(Kántor Péter könyve)jókivánságos beirással,s benne egy A4-es papirlap unokám rajzával amin négyünk vigyorog , aztán egy lánc, amulettel, amiben a portréfotója:)Este meg videoetelefonon láthattam őket...A Marosra kimentem a napokban, mikor tavasz volt (de az nem volt az igazi már/még:(, de remélem eljön az igazi tavasz is ...hamarosan. Köszönöm kedves szavaidat... amikkel kedvet csinálsz a továbbhoz...

      Törlés