nálam maradt
lerakatban
mindent
maga után
hagyott
az egész gyerekkort
meg még ráadásul
egy kis ifjút
barbie babákat
poni lovat
kedves könyveket
naplót, kéziratokat
remek sajátrajzokat
sőt sajátkönyvet is
nem a gyereknek lennit
hanem a kamaszkorit
és a fotókat
amikből most kérnek
egy antológiához
miben szerepel
kamaszoknak
de neki semmi nem kell
a kamaszmúltjából sem
túllépett mindenen
tán az anyján is
ki topog egyhelyben
és megőriz mindent
nem csak a szűk lakásban
hanem
főleg
megnagyobbodott
szivében
Aliz, furcsa módon ez történik a legtöbb általam ismert családban! Az én dolgaim egy része (amit Anya nem selejtezett ki annak idején) még Mindszenten van... A fiamé viszont itt, nálam.
VálaszTörlésAzt hiszem, szimbolikus értelemben maguk után hagyjá(u)k a gyerek- és kamaszkort.
hát ezt próbáltam megirni
TörlésGondolom, az érzelmi töltést őrizzük a tárgyak, emlékek által. Nehéz megválni tőlük, pedig csak a port fogják, vagy fenntartanak valami mára kiüresedő eszmét. Nem konkrétan személyekre szólóan mondom, csak mint jelenséget próbálom értelmezni.
VálaszTörlésnem hiszem, nem is szoktam nézegetni, ... csak megvan, a szobájában... szerintem fontos lehetne neki is... és még lehet is (bárő mondja, h nyugodtan selejtezzek, de a legtöbbje nem kidobnivaló)...az "érzelmi töltés" pedig megvan nekem tárgyak nélkül IS...
VálaszTörléspersze "általában " igazad van... és/de sunt rerum lacirmae!
VálaszTörlésmeg az érzelmek is beporosodhatnak épp...
Jóval később lesz majd fontos, én legalábbis magamon ezt tapasztalom.
VálaszTörléshát perssze, most ideje sincs rá a sok JELENtől:)(múltra)és igy helyes,sőt , a JÖVŐ... :)
Törlés