Be kellett ugranom egy szindarabba (nem vagyok szinész egyébként, csak amatőr diákszinpadrendező - voltam)...később jöttem rá, már vagy egy fél nap is eltelt, és ekkor veszekedtem is emiatt, hogy miért nem adták ide a szövegkönyvet, kellett volna, azonnal, (el se kellett volna addig vállalnom. a felkérést.)- de változatlanul nem kapom,,, csak rohangálunk lépcsőkön össze-vissza, aztán eszembe jut, hogy valami testnevelőtanár szerepről lehet szó, és azzal vigasztalom magam, hogy túl sokat nem lehet(ek) szinen akkor...talán... lesznek holt idők
(egyébként tanárként visszatérő álmom volt valami hasonló, hogy órám lesz, de nem tudom mi a tanitandó tananyag- nem az ismereteket, hanem hogy egyáltalán mit kellene tanitani, mi az óra tárgya... és olykor azt se, hogy melyik osztályba kell mennem... )
(egyetemistaként meg, és még aztán is egy jódarabig, vissza-visszatérő labirintusálmom volt, a kollégiumi folyosókra hasonlitó kacskaringós utakkal, de üvegfal választott el a kinti világtól, ahova hivogattak is, de képtelen voltam kijutni (kitörni, az üvegen?) a labirintusból)...aztán mégis csak?
vagy lehet, hogy ,még mindig ott bolyongok...(?)
A nyomasztó álomképek talán megoldatlan problémákat emelnek föl a tudatalattiból? Nem fejtem, csak mondom. Hasonlóak nekem is vannak.Kanyargó lépcső fölfelé,többfelé ágazik, és egyszercsak eltűnik.Uhhh.
VálaszTörléskedves Klári, ne haragudj, de ez evidencia! ennél azért mélyebbre is tudnék mászni a saját álmomképeimben (persze):)de annyira nem is nyomasztók...a tiéd rosszabb lehet, ha el is tűnik.. bár attól függ, honnan is nézzük.
TörlésMindenesetre elveszettség, kiszolgáltatottság. szabadulásvágy rejlhet bennük...Kiútkeresés..S talán még az is, (nálam) , hogy mások határozzák meg a meg se fogalmazott és átláthatatlan feladataim (?), amitől aztán az én fejem fő(?), hogy nem tudom megfelelően teljesiteni...mintha más lenne fontosabb...de az kivülreked(?) - Az természetes, hogy az tér vissza, és nem csak álmokban, hanem élethelyzetekben is, amit (még) nem tudtunk megoldani... figyelmeztetnek.
Drága Aliz, ez nekem nagyon bonyolult.Akár evidencia, akár ráismerés, a saját nyavalygásommal nem foglalkozom, mert amennyire tudom, azt megoldom, amit meg nem, azzal egyáltalán nem törődöm. Az álmom nem visel meg, jólesik fölébredni. Neked nehéz, hogy ilyen súlyokat cipelsz.
Törlésengem se visel meg... én szeretek álmodni.... azt mondják, mindenki annyi cipelni valót kap pontosan, amennyit elbir. nem szoktam belemászni az álmaimba amúgy, most csak a felvetésed miatt...
TörlésÓ, akkor rendben van. Néha nagy hülyeségeket mondok. Már nem a régi a fejem (se). :)))
Törlésugyan! nekem meg az jutott eszembe, hogy van egy olyan mondás, hogy bolond , aki elmeséli az álmait (tehát úgy kell nekem:)...de bevettek valami fb"álomtárba", s gondoltam irok már valamit (de elég passziv a tagság- nem véletlenül:)
TörlésIgen, láttam. A Litera.hu-n is van valami hasonló.
Törlésa litera.h-n nem találkoztam még vele. igaz a fb-on se, korábban, de meglepően sok az iró tag köztük, engem is egy "olyan" ismerősöm vett fel:)
Törlés