LE_FÖL 2007 nov 4

 

A kabbaláról szóló előadásokat hallgatom pár napja a Windows Media Playeren, s épp tegnap épp a teremtés céljáról

persze annak előrebocsátásával, hogy erre a kérdésre tökéletes választ ember nem adhat

de a lényeg épp az, hogy felemeljük a mi (fizikai) világunkat egy magasabb (szellemi) szintre.

(ez nagyon is egybevág azzal a régen kapott "üzenettel", hogy "a szellemit életté emelni!" - ami így paradoxonnak tűnik, de voltaképpen két dolgot sűrít magába, ami fel is oldja ezt a látszólagos ellentmondást, mert valahogy benne rejlik az élet nagyra értékelése is - de mindenképp a két szint egyeztetésének, kölcsönös(?) felemelésének feladata.)

(Dehiszen Jákob lajtorjáján is az angyalok le s föl járkáltak!

És Hermest Triszmegisztosztól is tudjuk az alapigazságot:Mint fenn, úgy lenn)

a legtöbb vallás aszkétizmust hirdet eszményeként, abból az amúgy logikusnak tűnő elgondolásból kiindulva, hogy a fizikai korlátozza a szellemit, a spirituálisat. Viszont ez nem lehet a cél! Az örök(!) lelket Isten nem küldheti le ezzel a céllal egy (korlátozó) testbe.

dehát akkor tényleg, miért? miért jön le a lélek erre a világra? ha a testben kevésbé érezheti Istent.(akár el is felejtheti, eredeti -isteni- származásával együtt)....

nos:épp a tapasztalás, a nehéz próbatételek miatt - ami megerősiti!

a zsidó vallás ezért szól az evilágról és nem a túlvilágról! ezért nincs benne aszketizmus.

egyfajta "számüzetés", küldetés a léleknek  lejönni erre a világra, de nem egy "megtűrt", kényszeredett küldetés!

mindenben benne van az "isteni szikra", az isteni energia, ami élteti. Ezeket a - látszólag - elveszett szikrákat kell megtalálni itt! hogyan is? "minden cselekvésed legyen égnek való",minden cselekvésedbe vidd bele Isten-t valamiképp, szenteld meg az életed mozzanatait - ha  aszkéta lennél, nem tehetnéd meg. És épp ez lehet a teremtés célja.

"Az Örökkévaló vágyakozott arra, hogy lakhelye legyen az alanti világokban, mint ahogy a felsőkben."

Nekünk kell ezt mintegy "biztosítani". Ha minél több dolgot összekapcsolunk Istennel, ha megtaláljuk az "isteni szikrákat", majd eljön az a -messiási - idő, amikor Isten lesz látható mindenben, amikor - ahogy a Varázsfuvolában is elhangzik -:

... ha megszentelsz te égi láng, a menny a földön száll le ránk!

Vajh mikor? Hát nyilvánvaló, hogy mennyire rajtunk (is) múlik... mennyire közelitjük mi a földit az égihez, mennyiben szenteljük meg az életet, mennyiben emeljük fel a világot ... Istenhez

mert a véges is arra vágyódik,hogy a végtelen kifejeződhessék  benne, mert rejtve benne  is van a végtelen, mindig is ott volt...

Hogy is mondta József Attila?:

Az Isten itt állt a hátam mögött 
s én megkerültem érte a világot

aliz2. :: 2007. nov. 4. 8:49 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: elet, elmelkedes, eloadas, JOZSEF, kabbala, otthon, vers, zene