SÁRI... 2012 NOV 14

 

SÁRI

2012. nov. 14.

becsöngetett a kaputelefonon volt osztálytársam, együtt jártunk az általános iskola utolsó két osztályába, és később a gimnáziumba is... újabban - hogy ritkulunk - évente találkozunk szinte, itt is ott is... (már akik...), egy éve hozzám jutott tőle rejtélyes úton hozzákerült elérhetősége egy közös osztálytársunknak, akit évtizedek óta nem láttunk,....

ÉN

                                                                             SÁRI

nekem ő már alsó tagozatban, még a Szegedi utcai iskolában is osztálytársam volt, 

aztán 7.8-ban, a Szent István tériben, 

BALLAGÁSON SZAVALOK, MÖGÖTTEM SÁRI

ahol matektanárunktól (aki egyszer úgy a padhoz vágta a naplót, hogy ma is hallom a csattanását, mert annyira elégedetlen volt a fegyelmezetlen, rossz osztállyal), 8. végén külön jutalomkönyvet kaptunk, mi ketten, és azt mondta, hogy legalább mi dolgoztunk - ettől elolvadtunk. gimibe viszont a párhuzamos osztályba járt sári, de az egyetemi felvételi előtt nála voltam, és ő segített egy nap alatt pótolni napipolitikai tájékozottságom hiányosságait, újságokból (mit végül megúsztam a "kegyes"(?) felvételi bizottság Eichmanra vonatkozó kérdésével...(Ady költészete után) Sári egyetemre jogra ment, csak a kollégiumunk volt közös épületben, Igy aztán kerülgettük egymást növekedésünk éveiben, de aztán teljesen elszakadtunk, vagy 50 éve nem is láttuk egymást, nem is hallottam róla... persze ez az elszakadás már folyamatos volt... azt hiszem kiskorunkban voltunk leginkább barátságban vagy ki tudja--- (azt hiszem kiskoromban voltak a legszorosabb barátságaim) mindig jó tanuló volt (ő is), de azt hiszem nem rivalizáltunk, annyira más volt a hátterünk is, ő is biztos furcsának tartott dolgokat a mi életünkben , mint ahogy én is az övékben, azt hiszem ő először nálunk (ivott habos kakaót... (lehet, hogy afféle polgári csökevénynek is tekintette), én meg azon csodálkoztam, hogy az ő városszéli fehérre meszelt kis , egyébként takaros házuk belső szobája földes volt.( egyébként az volt a díszszoba. vagy a tisztaszoba" - de ezt a fogalmat sem ismertem akkoriban) ott volt egyszer születésnapi zsúrja, amiről hazafelé menet , már sötét este, hogy csak a hó világított a hosszú úton, a kapunkban vettem észre, hogy elvesztettem 1 forintomat... képes voltam visszagyalogolni a házukig, majd újra hazáig, a nagy hidegben, mignem a kapunk tövében megtaláltam... (habos kakaónk ellenére nem voltunk gazdag "polgárok" (már, vagy mi sose is), és én ilyen kislány voltam...... nem büszkélkedem vele, de nem is szégyellem... sárinak se élt az apukája(aki egyébként tűzoltó volt), anyukája egyedül nevelte, egy nővérével együtt. az anyukája nagyon szigorú, következetes, és rendes, szorgalmas, agilis asszony volt, sovány, szikár, magabiztos... tevékeny mozgalmi élettel (mondjuk anyukám is járt az MNDSz-be, de pártszervezetbe nem vették fel, mint az elmúlt "kizsákmányoló" (hm...) osztály lányát, akinek (pontosabban leszármazottainak, 5 testvérnek) egykori és államosított polgári családi házába a szoba elválasztó falakat kiverve költözött be az 1.számú pártalapszervezet, ahol anyu társadalmi munkában, még a takarításban (padlófelmosásban) is segédkezett, és szabad szemináriumaira járt... hiába... "osztályidegen" maradhatott a szemükben(?) emlékszem, sári anyukája egyszer milyen szigorúan megfeddte anyut, hogy a Rettegett Iván c (Eisenstein!) filmre elvitt engem is, a parkmoziba, holott az nekem való... (lehet, hogy igaza volt, de hát kire hagyott volna anyu?), akkoriban sáriéknak volt többnyire "igaza", hivatalosan is, és, azt hiszem később már nem is néztem csak nekem való filmeket, persze anyu mindig elmesélte azért, hogy miről is szóltak azok a felnőtt filmek... lehet , hogy tartott sári anyukájától?!) én is felnéztem sárira kicsit, emlékszem olyannyira, hogy képes voltam 4-ben utánozni azaz lecserélni kerek betűimet az ő szögleteseire... (jelzem, utánoztam akkoriban egy másik osztálytársam is, aki egyébként orvoscsemete, tehát osztályszármazástól független elfogulatlanságokkal, a kacsázó járást is követésre méltónak tartottam. Úgy látszik a szabálytalanságok iránti vonzalmam ilyen mélyeredetű..(illetve, hogy épp a szabálytalanságot hihettem szabályosnak és követendőnek?!) ezen a fotón hetedikesek le hetünk , '55körül,a mi udvarunkban, én házi(népi?)ruhában,(egyébként Amerikából kaptuk, csomagban, s hogy az a kendő is mit keres a fejemen, nem tudom, nem is nagyon volt jellemző rám ez az öltözék) sári mindenesetre utcai úttörő egyenruhában van (évnyitónk lehetett? vagy zárónk?)(persze, nekem is volt ugyanolyan, csak már levehettem), azt hiszem neki volt valami komolyabb funkciója, mint úttörőnek...de már nem emlékszem. 

gimiben a másik osztályba járt, semmi közünk már nem volt egymáshoz, egyetemen se, csak egy folyosón volt a kollégiumi szobánk, és ő egy csoportba járt az én első egyetemi szerelmemmel, aki a gólyabálon csak velem táncolt, és hazakísért, és randevúra hívott, moziba mentünk egy hétvégén, andalogtunk, aztán hazautaztam a következő hétvégén, és ő hiába jött értem a koleszba, hogy menjünk megint moziba (pedig féligmeddig megbeszéltük(?)......de Sáritól tudtam meg, - aki kipuhatolta -, hogy egyelőre nem akarja lekötni magát, bármennyire is tetszem neki... és emlékszem ezt a kifejezést használta, bizonytalanságomra: széna is szalma is)...azt hiszem ezzel a faramucisággal szakadt vége bárminemű barátságunknak... hallottam, hogy egy arab fiú udvarolt neki, később, azt hittem külföldön élhet biztos, nem láttam azóta se.. és akkor előkerül ez a budapesti cím, az ügyvédi irodájáé is... betettem a fényképezőgépem tokjába, amit sikerült a Thália színházban felejteni, és amikor 1 hó után visszakaptam a tokot, a cím nem volt benne, azt hihették, hogy az enyém, és el is dobták (ahogy utólag rekonstruáltam a dolgokat) no ezt a címet kaptam meg közös osztálytársunktól újból, ma délelőtt, ezt tanulmányozom, ott a lakcím, ott a magántelefonszám, és ott az iroda címe, és az iroda telefonja... sőt egy emailcim , de még várok... Igaz, újabb 50 évet már nem kéne!

(és azóta ez a cetli is elveszett)

aliz2. :: 2012. nov. 14. 18:43 :: még nincsenek kommentek ::

Címkék: egyetem, emlékezés, film, gimnázum, kapcsolatok, múlt, osztálytársak