2021. november 23., kedd

mártirsors

 megismerve őseim mártirsorsát (mit eddig csak apámról tudtam - bár épp elég azt is elviselni, azaz lehetetlen) ... már kezdem sejteni miért irtózom minden igazságtalanságtól annyira (hogy hogy nem tudom kiverni a fejemből azt a gyerekkoromban ért  megalázó igaztalanságot, -zsidóságom miatt!-  mit az iskolaigazgatónő követett el ellenem) (bár következő évben megbűnhődött (karma?), de az rajtam nem segit(ett) - gonosz, bűnös lélek lehetett)

a tűzhalált meg végképp nem birom elviselni, még filmen se, legfeljebb csukott szemmel...

azt hiszem, már akármilyen kis százalékban, de őseink génjeit magunkban hordozzuk, s az emlékezik


(In memoriam Mózes Jakob Bak Szenic, 1739)

(az első szegedi rabbi (53évig) Bak Hirsch Zwi nagyapja...zsidóbíró,  akit elégettek igaztalan vád alapján )

Legyen áldott hősi, tragikus emléke!


Vigasz csak az, (ha egyáltalán van)hogy számtalan utóda,,,,,,jeles pályát futott be.... (a géneket nem lehetett elégetni)


Ez már a zsidó sors.

DE MIÉRT?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése