délelőtt 11 után felhívtam lányom: Jó reggelt! rikkantja a telefonba - Épp ezt akartam csak hallani! -így én.
Eddig (8-tól) tanított, épp akart hívni, mondja, most jutott volna hozzá, mert valami honoráriumügyet is intéznie kellett.(ez méltányolandó is, mert el szokta hanyagolni...)!4 előtt már sötétedik, olyankor is szeretem, ha telefonál... de sokszor hozzá se jut , csak az utcán, egyik helyről a másikra loholva (aminek viszont nem örülök, hallom a forgalom zaját ) Tanít, újságot, tanulmányokat, egyebeket ír és persze tanul, órákra jár, meg zenélni, meg rendezvényekre , amiről aztán ír... erről jut eszembe: ma felkerült a Literára a hétvégi - lustaságom miatt számomra elmaradt - Bódy-Jeles programról (lásd a 9-i bejegyzést!) a tudósitása: (jellemző címe: Két angyal)
http://www.litera.hu/cikk.ivy?artid=2efbc4e1-8f21-446e-8d0f-44d072c9cad4&colid=46cf2b92-22eb-43cf-b116-d198f456f383
Én egynél többször nem szívesen mozdulok már ki itthonról, inkább nem megyek, ha kellene is - majd összpontosítom dolgaimat célszerűebben, hogy egyszerre mindent elintézhessek. És majd jobban odafigyelek az "ügyintéző" helyett is, hogy helyesen töltse ki, s ha már nem, helyesen javítsa a kitöltendőket. (mert ma ez még nem történt meg.)
Hidegben a biciklizés se esik már olyan jól. Az előbb is úgyis hiába mentem el zöldségeshez, nem terem már számomra sok "babér" ott se, nagyon téli a látvány... nem zöld.
Csak a szemetet viszem még ki. A bejáratnál egy néni nyomja a kapucsöngöt; a szerelő szomszéd bácsihoz menne, de az nincs itthon, úgy látszik, én is fölöttébb ritkán látom, (bár már kijött a kórházból), nem ígérem, hogy át tudok adni üzenetet, pedig segitenék a nénikén, ne kelljen újra jönnie holnap, újvárosról, most költözött be faluról, telefonálni se tudna, mert nincs telefonja, minden pénzét OTPházra költötte, amibe költözött, viszek neki tollat, papírt, mutatom a szomszéd postaládáját, dobja be oda, fel is olvassa, mit irt, (jöjjön holnap reggel , mert nem tud a tyúkjainak enni adni, elvesztette a kulcsot) - látom aztán - ő is - biciklire száll, még útközben is hálálkodik, úgy látszik ő se mozog már a friss levegőn se olyan szivesen - ha nem muszáj.
A lakásban is mintha még mélyebb lenne a csönd, a közelitő télhez illően... Bekapcsolom a tévét, hogy elnyomja valami vox humana. De a parlamenti közvetítés most se épp alkalmas erre . A közvetítésnek mindjárt vége is. (egészségügyről? vidékfejlesztésről?!)Nem kapcsolok akkor át.
Jönnek (már itt is vannak?) a hosszú téli esték...
Ki is kellene használnom! Volna mire..
Lányom most telefonált elhúzódott egy megbeszélése , igy nem tud már elmenni a 6-kor kezdődő órájára. Sajnálja. Én örülök neki. - De még biztosít felőle, hogy egész este tanulni fog.
aliz2. :: 2007. nov. 13. 16:48 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: generaciok, idojaras, lanyom, naploSZERUSEG, tortenelem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése