Szeged-Strasshof-Zlabings-Theresienstadt

 Mit tudsz a Zlabingsi (germán nevén) (Cseh) koncentrációs táborról?

A "Zlabingsi koncentrációs tábor" megnevezés valószínűleg félreértés vagy helytelen információ lehet, mivel a történelmi források nem említenek kifejezetten "Zlabings" (csehül Slavonice) nevű koncentrációs tábort Csehországban a második világháború idején. Slavonice (németül Zlabings) egy kisváros Csehország déli részén, közel az osztrák határhoz, a Thayatal Nemzeti Park területén, de nincs dokumentált bizonyíték arra, hogy itt koncentrációs tábor működött volna a náci időszakban.

Valószínűleg a kérdésed a Theresienstadt (csehül Terezín) koncentrációs táborra vonatkozhat, amely a legismertebb és legnagyobb ilyen létesítmény volt a mai Csehország területén, és amelyet gyakran emlegetnek a holokauszt történetében. Az alábbiakban összefoglalom, amit Theresienstadtról tudni érdemes, mivel ez a tábor a legvalószínűbb, amire utalhattál, illetve röviden kitérek arra, miért nem valószínű, hogy Slavonice-ban koncentrációs tábor működött. Theresienstadt (Terezín) koncentrációs tábor Theresienstadt, vagyis Terezín egy észak-csehországi város, amelyet a náci Németország 1941-ben alakított át koncentrációs táborrá és gettóvá a Protektorátus Böhmen und Mähren területén. A tábor több funkciót is ellátott:

Gettó és gyűjtőtábor: Theresienstadtot eredetileg a csehországi és morvaországi zsidók számára hozták létre, később azonban Németországból, Ausztriából és más megszállt európai országokból is deportáltak ide zsidókat. Körülbelül 140 000 embert deportáltak ide 1941 és 1945 között, közülük mintegy 33 000-en haltak meg a táborban éhezés, betegségek (például tífusz) és rossz körülmények miatt. További 88 000 embert innen szállítottak tovább megsemmisítő táborokba, például Auschwitz-Birkenauba. "Minta gettó" a propaganda számára: A nácik Theresienstadtra mint "minta gettóra" hivatkoztak, hogy megtévesszék a nemzetközi közvéleményt és a Vöröskeresztet a koncentrációs táborok valós körülményeiről. 1944-ben egy propagandafilmet is forgattak itt "Der Führer schenkt den Juden eine Stadt" (A Führer várost ajándékoz a zsidóknak) címmel, amely a tábor "kulturált" életét mutatta be, miközben a valóságban az emberek éheztek, és embertelen körülmények között éltek. Kis Erőd (Malá Pevnost): Theresienstadt két részből állt: a fő gettóból és a Kis Erődből, amely a Gestapo börtöneként működött, főként politikai foglyok, ellenállók és más fogvatartottak számára. Itt több mint 32 000 foglyot tartottak fogva, és körülbelül 2600-an haltak meg a kegyetlen körülmények, kínzások vagy kivégzések miatt. A háború utáni időszak (1945–1948): A háború vége után, 1945 májusában a Vörös Hadsereg felszabadította Theresienstadot. Ezt követően a Kis Erődöt internálótáborként használták a csehszlovák hatóságok, elsősorban a német nemzetiségű lakosság, valamint háborús bűnökkel vádolt személyek fogva tartására. Ebben az időszakban körülbelül 1100–1400 német halt meg a táborban, részben a rossz körülmények, részben erőszak miatt. A tábor 1948-ig működött ebben a formában.

Slavonice (Zlabings) és a koncentrációs táborok Slavonice (Zlabings) nem szerepel a náci koncentrációs táborok vagy a háború utáni internálótáborok listáján a rendelkezésre álló történelmi forrásokban. A város a második világháború idején a Német Birodalom részévé vált, mivel a Szudéta-vidékhez tartozott, amelyet a müncheni egyezmény értelmében 1938-ban Németország annektált. Azonban semmilyen dokumentum nem utal arra, hogy Slavonice-ban koncentrációs tábor vagy jelentős internálótábor működött volna. Lehetséges, hogy a "Zlabingsi koncentrációs tábor" kifejezés egy másik tábor, például Theresienstadt vagy más, kevésbé ismert KZ-Außenlager (külső tábor) téves elnevezése. Például a mai Csehország területén több kisebb KZ-Außenlager működött, például Leitmeritz (Litoměřice közelében) vagy Brünnlitz, amelyek a Flossenbürg vagy Groß-Rosen táborok részei voltak. Ezek azonban főként a Szudéta-vidék ipari területein helyezkedtek el, és nem Slavonice-hoz kötődtek. Összegzés Ha a kérdésed kifejezetten Slavonice (Zlabings) koncentrációs táborára vonatkozik, akkor valószínűleg téves információval találkoztál, mivel ilyen tábor nem létezett a városban. A legvalószínűbb, hogy Theresienstadt (Terezín) koncentrációs táborra gondoltál, amely a csehszlovákiai holokauszt egyik legismertebb helyszíne. Ha további részleteket szeretnél egy konkrét táborról vagy más csehországi helyszínekről (például Leitmeritz vagy más KZ-Außenlagerekről), kérlek, pontosítsd, és szívesen adok részletesebb információt! Ha van konkrét forrásod vagy részleted, amely alapján a "Zlabingsi koncentrációs tábor" kifejezést használod, oszd meg velem, és megpróbálom alaposabban megvizsgálni!20 weboldalak4,6mpHm.

Mi ide : Zlabingsba voltunk deportálva, 1945 márciusáig. ANyám itt dolgozott egy hadigyárban. 45 márciusában kerültünk át Teresinbe (Theresiendtadtba) , és onnan is szabadultunk 45 májusában véglegesen

Köszönöm a pontosítást és a személyes történet megosztását! Ez alapján világossá vált, hogy a "Zlabingsi koncentrációs tábor" helyett valószínűleg egy Slavonice (Zlabings) városában működő munkatáborra vagy hadiipari létesítményre utalsz, ahová édesanyádat és téged 1945 márciusáig deportáltak, majd onnan Theresienstadtba (Terezínbe) kerültetek, ahonnan 1945 májusában szabadultatok. Az alábbiakban összefoglalom, amit a megadott információk és a történelmi kontextus alapján tudhatunk, és megpróbálom összekapcsolni a személyes történeteddel. Slavonice (Zlabings) és a hadigyár Slavonice (németül Zlabings) egy kisváros Csehország déli részén, a Szudéta-vidék részeként, amelyet 1938-ban a müncheni egyezmény után Németország annektált. A második világháború alatt a Szudéta-vidék számos településén működtek munkatáborok vagy hadiipari létesítmények, ahol kényszermunkásokat, köztük deportált zsidókat, politikai foglyokat és más üldözötteket dolgoztattak. Bár konkrétan "Zlabingsi koncentrációs tábor" nem szerepel a történelmi forrásokban, lehetséges, hogy Slavonice-ban vagy annak környékén egy kisebb munkatábor vagy hadiipari üzem működött, amely a náci hadigép kiszolgálására szolgált.

Hadiipari munka: Édesanyád egy hadigyárban dolgozott, ami összhangban van a náci kényszermunka-rendszerrel. A Szudéta-vidék iparosított területein, például a Cseh-Morva Protektorátusban, számos gyárat használtak fegyvergyártásra vagy más hadiipari célokra. Ezekben a gyárakban gyakran zsidókat és más kényszermunkásokat dolgoztattak embertelen körülmények között. Slavonice-ban vagy a közelében működhetett egy ilyen üzem, amely például lőszergyártással, textilgyártással (például egyenruhákhoz) vagy más hadiipari termeléssel foglalkozott. Deportálás 1945-ig: Az, hogy 1945 márciusáig Slavonice-ban voltatok, arra utal, hogy a háború végső szakaszában, amikor a náci Németország már egyre nagyobb nyomás alatt állt, a kényszermunkásokat még mindig különböző táborokba és gyárakba osztották be. A Szudéta-vidék viszonylagos közelsége a Cseh-Morva Protektorátushoz és Theresienstadthoz logikus magyarázatot ad arra, miért kerülhettetek át később Terezínbe.

Áthelyezés Theresienstadtba (Terezín) 1945 márciusában Theresienstadt (Terezín) a Cseh-Morva Protektorátus területén működött mint gettó és tranzittábor, de a háború utolsó hónapjaiban, 1945 elején, a náci rendszer összeomlása előtt számos más táborból áthelyeztek ide foglyokat, különösen a keleti és szudéta-vidéki táborokból, ahogy a szovjet előrenyomulás miatt a nácik visszavonultak. A te történeted szerint 1945 márciusában kerültetek Theresienstadtba, ami egybevág ezzel a történelmi folyamattal:

Theresienstadt szerepe 1945-ben: 1945 elején a tábor túlzsúfolt volt, mivel a nácik más koncentrációs táborokból, például Auschwitzból és más keleti létesítményekből, foglyokat szállítottak ide. A körülmények rendkívül rosszak voltak: éhezés, betegségek (például tífusz) és magas halálozási arány jellemezte a tábort. Az, hogy édesanyáddal együtt ide kerültetek, valószínűleg a náci táborrendszer átszervezésének része volt, ahogy a foglyokat a front elől nyugatabbra mozgatták. Szabadulás 1945 májusában: Theresienstadtot 1945. május 8-án szabadította fel a Vörös Hadsereg, miután a náci őrség nagy része elmenekült. A tábor felszabadítása a második világháború európai hadszíntérének végső napjaiban történt, amikor Németország hivatalosan is kapitulált (1945. május 7–8.). A te említésed, hogy "1945 májusában véglegesen" szabadultatok, összhangban van ezzel az időponttal, mivel a foglyok többsége ekkor nyerte vissza szabadságát.

Történelmi kontextus és lehetséges részletek

Deportálás időzítése: A deportálásotok valószínűleg 1944-ben vagy korábban kezdődött, mivel a magyar zsidók tömeges deportálása 1944 májusától júliusig zajlott, főként Auschwitz-Birkenau felé. Az, hogy Slavonice-ba kerültetek, arra utalhat, hogy egy kisebb csoport részeként, esetleg a kényszermunka céljából válogattak ki titeket, mivel a hadiipari munkaerőre nagy szükség volt. A Szudéta-vidékre irányuló deportálások kevésbé dokumentáltak, de a Theresienstadtba történő áthelyezés 1945-ben egybevág a náci táborrendszer kaotikus átszervezésével. Slavonice és a hadigyár: Bár konkrét dokumentumok hiányoznak egy slavonicéi hadigyárról vagy munkatáborról, a Szudéta-vidék számos kisebb tábora és üzeme szolgált a náci hadiipar számára. Lehetséges, hogy egy helyi textilgyár, lőszergyár vagy más ipari létesítmény működött itt, ahol kényszermunkásokat alkalmaztak. Ha további részleteket tudsz megadni (például a gyár típusáról vagy a munkakörülményekről), az segíthet pontosabb képet alkotni. Theresienstadt felszabadulása: A tábor felszabadulása után a túlélők gyakran hetekig maradtak a helyszínen, mivel a tífuszjárvány miatt karantént rendeltek el, és a szovjet hatóságok megszervezték a hazaszállítást. Az, hogy "véglegesen" szabadultatok, valószínűleg azt jelenti, hogy a tábor elhagyása és a hazatérés is sikeresen megtörtént.

További kérdések és javaslatok A személyes történeted nagyon értékes, és segíthet pontosítani a történelmi képet. Ha van további információd, például:

Honnan deportáltak titeket eredetileg (például Magyarországról vagy a Szudéta-vidékről)? Milyen típusú munkát végzett édesanyád a hadigyárban? Volt-e más tábor, ahol megfordultatok Slavonice előtt? Milyen körülmények között zajlott az áthelyezés Theresienstadtba (például vonattal, gyalogmenetben)?

Ezek az információk segíthetnek azonosítani a konkrét tábort vagy gyárat Slavonice-ban, illetve pontosítani a deportálás útvonalát. Ha szeretnéd, megpróbálhatok további kutatást végezni a Szudéta-vidéki munkatáborokról vagy a Theresienstadtba történő 1945-ös áthelyezésekről. Összegzés Édesanyáddal együtt 1945 márciusáig egy slavonicéi (Zlabings) hadigyárban dolgoztatok kényszermunkásként, valószínűleg egy kisebb munkatáborban vagy ipari létesítményben, amely a náci hadiipart szolgálta. 1945 márciusában Theresienstadtba (Terezínbe) kerültetek, ahonnan 1945 májusában, a tábor szovjet felszabadításával nyertétek vissza szabadságotokat. Ez a történet összhangban van a háború végi náci táborrendszer összeomlásával és a foglyok áthelyezésével. Ha további részleteket tudsz megadni, szívesen segítek mélyebben feltárni a történetet, és tisztelettel köszönöm, hogy megosztottad ezt a fontos személyes emléket!25 weboldalak5mp

Strashoffból kerültünk Zlabingsba (S-ba Magyarországról, Szeged) 1944 júniusában véletlen nem Auschwitzba,alig másfél éves lévén kevés adatot tudok!,

Nagyon köszönöm a további részleteket, amelyek segítenek pontosítani a történetet! A megadott információ alapján – miszerint Szegedről, Magyarországról 1944 júniusában Strasshofba, majd onnan Slavonicébe (Zlabingsba) deportáltak titeket, és végül Theresienstadtba (Terezínbe) kerültetek 1945 márciusában – összeáll egy világosabb kép a deportálásotok útvonaláról. Az, hogy alig másfél éves voltál ekkor, megmagyarázza, miért korlátozottak az emlékeid, de az általad megosztott részletek és a történelmi források alapján megpróbálom rekonstruálni az eseményeket, különös tekintettel a Szeged–Strasshof–Slavonice–Theresienstadt útvonalra. A deportálás kontextusa és útvonala

Szeged, 1944 júniusa – A deportálás kezdete:

Lumírnék Szegedről 1944 júniusában deportálták a zsidókat, miután a német megszállás (1944. márciusa) után gettóba kényszerítették őket. A források szerint 1944. június 25-én, 27-én és 28-án három vonat indult Szegedről, összesen körülbelül 8500 emberrel. Az első vonat Auschwitz-Birkenauba ment, ahol a legtöbb embert meggyilkolták. A második vonat egy része Auschwitzba, másik része Strasshofba került, a harmadik vonat pedig teljes egészében Strasshofba, egy Bécs melletti munkatáborba. Mivel azt említetted, hogy „véletlen nem Auschwitzba” kerültetek, valószínűleg a második vagy harmadik vonattal Strasshofba deportáltak titeket 1944. június 27-én vagy 28-án. Ez összhangban van azzal, hogy körülbelül 15 000 magyar zsidót (köztük 5239-et Szegedről) szállítottak Strasshofba 1944. június 27–30. között. Strasshofba azok kerültek, akiket kényszermunkára alkalmasnak ítéltek, gyakran családokat, köztük nőket és gyermekeket is, mivel a náci hadiiparnak munkaerőre volt szüksége. Édesanyád valószínűleg ilyen kényszermunkára került, és te, másfél évesként, vele tartottál.

Strasshof – Kényszermunka és továbbdeportálás:

Strasshof egy tranzit- és munkatábor volt Bécs közelében, ahol a deportáltakat különböző ausztriai és csehországi hadiipari üzemekbe osztották szét kényszermunkára. A táborban körülbelül 21 000 magyar zsidót tartottak fogva 1944 júniusától, akiket Adolf Eichmann SS-tiszt egyezménye alapján „jegeltek” (azaz ideiglenesen kíméltek meg a megsemmisítő táboroktól) a hadiipari munkaerő biztosítása érdekében. A te történeted szerint Strasshofból Slavonicébe (Zlabingsba) kerültetek. Bár konkrét dokumentumok nem említenek kifejezetten slavonicéi munkatábort, a Szudéta-vidék, ahová Slavonice tartozott, számos kisebb munkatábort és hadiipari üzemet működtetett. Valószínűleg egy ilyen létesítménybe kerültetek, ahol édesanyád hadiipari munkát végzett, például lőszergyártásban, textilgyártásban vagy más hadiipari tevékenységben. A Szudéta-vidékre irányuló deportálások kevésbé dokumentáltak, de a Strasshofból szétosztott foglyokat gyakran küldték kisebb táborokba vagy gyárakba a régióban.

Slavonice (Zlabings) – A hadigyár:

Slavonice a Szudéta-vidék része volt, amelyet 1938-ban a Német Birodalom annektált. A városban vagy környékén működhetett egy kisebb munkatábor vagy hadiipari üzem, amely a náci hadiipart szolgálta. A pontos gyár vagy tábor azonosítása nehéz a korlátozott információk miatt, de a Szudéta-vidék ipari létesítményei gyakran gyártottak fegyvereket, lőszert vagy más hadiipari termékeket. Édesanyád munkája valószínűleg ezekhez kapcsolódott. A másfél éves korod miatt valószínűleg édesanyáddal együtt tartottak fogva, ami nem volt szokatlan a Strasshofból érkező családok esetében, mivel a nácik néha megőrizték a családi egységeket a kényszermunka céljából.

Theresienstadt (Terezín) – 1945 márciusa:

1945 márciusában, a háború végső szakaszában, amikor a náci táborrendszer kaotikus átszervezés alatt állt, titeket Theresienstadtba szállítottak. Ez az időszak a náci táborok evakuálásának és a foglyok nyugatabbra történő mozgatásának ideje volt, mivel a szovjet hadsereg közeledett keletről. Theresienstadtba sok foglyot szállítottak más táborokból, például Auschwitzból, Strasshofból és más munkatáborokból, így a te áthelyezésetek illeszkedik ebbe a mintába. Theresienstadtban a körülmények szörnyűek voltak, de a tábor gettó jellege és propaganda célú „minta gettó” státusza miatt bizonyos esetekben jobb túlélési esélyeket kínált, mint a megsemmisítő táborok. A Vörös Hadsereg 1945. május 8-án szabadította fel a tábort, ami egybevág a te említéseddel, hogy 1945 májusában „véglegesen” szabadultatok.

Történelmi háttér és magyarázat

A Strasshof-deportálások jelentősége: A Strasshofba deportált magyar zsidók egy része, köztük te és édesanyád, a hadiipari kényszermunka miatt kerülhetett el Auschwitzot. Ez az Eichmann-féle egyezmény része volt, amely szerint körülbelül 30 000 magyar zsidót „jegeltek” Ausztriában és a Szudéta-vidéken, hogy a hadiipar munkaerőigényét kielégítsék. A Szegedről Strasshofba érkező 5239 deportált közül sokan családosok voltak, ami magyarázza, hogy te, másfél évesként, édesanyáddal együtt maradhattál. Slavonice mint lehetséges munkatábor-helyszín: Bár Slavonice nem szerepel a főbb koncentrációs táborok listáján, a Szudéta-vidék kisebb táborai és gyárai gyakran nem voltak részletesen dokumentálva. A hadigyár, ahol édesanyád dolgozott, valószínűleg egy helyi üzem része volt, amely a Strasshofból érkező kényszermunkásokat foglalkoztatta. Theresienstadt és a felszabadulás: A Theresienstadtba történő áthelyezés 1945-ben a náci táborrendszer összeomlásának része volt. A tábor felszabadulása után a túlélők, köztük ti, hazatérhettek, bár a tífuszjárvány miatt sokan hetekig karanténban maradtak.

Kérdések és további kutatás A történeted rendkívül értékes, és bár másfél éves korod miatt kevés konkrét emléked van, a megadott részletek segítenek összerakni az eseményeket. Néhány kérdés, amely segíthet pontosítani a történteket:

Van-e bármilyen családi történet vagy dokumentum arról, hogy milyen típusú munkát végzett édesanyád Slavonicében? Tudsz-e arról, hogy Szegedről közvetlenül Strasshofba kerültetek, vagy volt-e más állomás az úton? Volt-e más családtag, aki veletek volt a deportálás során?

Ha szeretnéd, megpróbálhatok további kutatást végezni a Szudéta-vidéki munkatáborokról vagy a Szeged–Strasshof–Slavonice útvonalról, bár a slavonicéi hadigyár pontos azonosítása kihívás lehet a korlátozott dokumentáció miatt. A Yad Vashem vagy a United States Holocaust Memorial Museum adatbázisai esetleg tartalmazhatnak releváns információkat, ha konkrét nevekkel vagy részletekkel rendelkezel. Összegzés 1944 júniusában Szegedről Strasshofba deportáltak titeket, ahol a náci hadiipar kényszermunkásait osztották szét. Onnan Slavonicébe (Zlabingsba) kerültetek, ahol édesanyád egy hadigyárban dolgozott, valószínűleg egy kisebb munkatáborban vagy üzemben. 1945 márciusában Theresienstadtba (Terezínbe) szállítottak titeket, és 1945. május 8-án a Vörös Hadsereg felszabadításával nyertétek vissza szabadságotokat. Ez az útvonal összhangban van a magyar zsidók 1944–45-ös deportálási mintáival, különösen a Strasshofba irányuló „kivételekkel”. Nagyon köszönöm, hogy megosztottad ezt a személyes történetet, amely a holokauszt túlélésének fontos tanúságtétele. Ha további segítségre van szükséged, szívesen állok rendelkezésedre!20 weboldalak3,9mpHogyan segíthet a Grok?

https://real.mtak.hu/31415/1/HHR_Frojimovics_Kovacs_u.pdf

https://real.mtak.hu/31415/1/HHR_Frojimovics_Kovacs_u.pdf

https://secure.ushmm.org/online/hsv/source_view.php?SourceId=49448&r=p