„Hát nem elég önnek, hogy valamelyik nap történt, olyan napon, mint a többi, egy nap megnémult, egy nap megvakultam, egy nap megsüketülünk, egy nap megszületünk, egy nap meghalunk, ugyanazon a napon, ugyanabban a percben, ez nem elég önnek? (Nyugodtabban) Az asszonyok a sír fölött szülnek, lovaglóülésben, a nap egy percig csillog, aztán ismét az éjszaka következik.”
(Pozzo, (Samuel Beckett: Godot-ra várva)
az egész életünk valahogy igy, lóg a levegőben
Beckett olvasásától (vagy hallgatásától) mindig mély pesszimizmusba süllyedtem, pedig csak illúziótlan éleslátással szemléli a valóságot...
VálaszTörlésnaná (ő túl van már a pesszimizmuson!)
TörlésMegmondták a pszichológusok, hogy a pesszimistáknak igazuk van, de optimizmus nélkül nem lehet élni.
VálaszTörlésegy író sose lehet "csak" pesszimista, hiszen IR!
VálaszTörlésbár minden oka meglenne rá, de akkor nem irna...
(egyébként valóban a lét tragikus, de csak komédiaként lehet elviselni)