nem irni....

 megkérdőjeleződött számomra a blogirás létjogosultsága

eddig ha némi fenntatással is úgy irtam az engem  érintő eseményekről

nyiltan, őszintén, semmit sem másitva a valóságon, ahogy azok megtörténtek,  dokumentative

úgy tűnik nincs hozzá jogom, mármint a megosztására

ha más is benne van, és csak úgy van értelme , ha van (kivéve pár köldöknéző elmélkedést)

irjak csak magamnak?

mint régen a rejtegetett naplóimat?

azt hiszem nincs értelme...

vagy mégis, önmagában is, mert azt hiszem nem tudok már nem irni...

már? mindig is azt tettem valamilyen formában..

ez a forma lehet, hogy túlhaladott, ill. eleve nem járható, ki kell találni valami mást...(?)

tán már ezt se kéne...?

lehet, hogy mégis csak folytatom az abba-abbahagyott )de sose teljesen) naplóirást....

magamnak.