2026. július 1., szerda

fotógrafikai kiálitás finisszázsa

 a kiállitásnak már a cime megszólitott     APÁM UTOLSÓ ÜZENETE

Szegeden volt, sajnálkoztam, de a sors úgy hozta , hogy pont aznapon délutánra tették a finisszázsát, amikor amúgy is "küldetésem" volt Szegeden, s épp a zsinagógában

még a "fellépésem" után dél körül megnéztem...

s aztán visszamentem 3ra a finisszázsra



---

nos, a cim? Apám utolsó üzenete

a 15 perces kisérő flmből is kiderült a története

egy régi temető sirfalatán található szövegből vette , nem a saját édesapjától (bár tőle is efogadhatta volna, mint mondta a múvész)













---

a humanizmus átlengi ugyan, de inkább csak kontraszként  a témát

két részől áll a kiállitás tulajdonképpen egy szubjeketívből és egy objektivből

(mint mondta du)










az objektiv a plakátsorozat a szubjektiv a különleges kép-montázsok

igazán mővésziek is megrázok

a plakátok persze a dokumentativ szörnyú megfogalmazásaikkal "hatásosak"

sokat nem is bírtam végigolvasni belőlük...egyszerre ...feladtam,

pedig mára anakronisztikusak, de milyen is lehetett ezeket a zsidók nak aktualitásukban olvasni!

állitólag a diákok az aláirásokon szörnyűlködtek el, hogy egyöntetűen mindenki egyetértett ezekkel a megvonó intézkedésekkel?

(hát még a mi túlteljesitő polgármesterünk azon szabályával, ami arra vonatkozott, hogy zsidóval kezet fogni IS tilos


rossz volt látni, hogy lekerülnek a falakról a képek(de hát ez a kiállitások sorsa)




FÜLEMBE CSNG MÉG AMIT ZÁRSZÓNAK MONDITT a művész, igaz Vörösmarty nak titulálva az idézetet, mit kicsúszott a számból Aranyé (irodalomtanár mentegetett a kurátor Kriszta) bocsánatot kértem de képtelen vagyok meghazudtolni magam,de a lényeg amit mondtak

embernek lenni MINDEN KÖEÜLMÉNYBEN

(még az embertelenségben sis. igaz, ez már Ady)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése