napjaim: JOACHIM ALEXANDER PAUL ROTSHIELD -egy 12.unokatestvér ÉS TESTVÉRE GERD GRAFIKUS

Hoop Lane temető H-125-46, Anglia (Egyesült Királyság)

Családi ház: Hardenbergstrasse 7, Charlottenberg, Berlin

apja Max Rotshield

szül 1873 márc 25 Németo

Herleshausen, Kassel,
Halál:	1923 (49-50) EISENACH KASSEL

anyja LOTTE MUKE ROTCHILD SUSSMANN

SZÜL 1886. március 2. Berlin, Németország
Halál:	1964 körül (73-82) másik fia, Paul testvére: GERD ROTSHILD GRAFIKUS

1919. február 5. Berlin, Berlin, Németország
Halál:	1991. március 09. (72) Izrael
Temetkezés helye:	Galon temető, Kibbutz Galon, Izrael

Gerd Rothschild ( It. Írta: Gerd of Rothschild ; héber. גרד רוטשילד ; 1919 - 1991 ) - izraeli grafikus. 1919-ben született Berlinben, 1933-ban édesanyjával együtt Palesztinába érkezett.

Életrajz [ szerkesztés | a wiki szöveg szerkesztése ] 1935 és 1939 között a jeruzsálemi Bezalel Művészeti Akadémián tanult. 1942-ben önkéntesként jelentkezett a brit fegyveres erőknél. Szakácsként kezdte szolgálatát a tiszti szállodában. Amikor a parancsnokság megtalálta művészi tehetségét, áthelyezték a NAAFI hadosztályhoz (Haditengerészet, Hadsereg, Légierő Intézet). Az 1946-os leszerelés előtt kötelessége volt kifesteni a brit fegyveres erők közel-keleti bázisain a tisztek és a katonaklubok falait.

1948-ban, Izrael Állam megalakulása után önkéntesként jelentkezett az Izraeli Védelmi Erőkben, részt vett a Jeruzsálembe vezető Burmai út áttöréséért vívott harcokban. Amikor meghirdették a versenyt Izrael jelképére, elküldték a Bizottságnak egy vázlatot, amely a jelkép fő elemeként – a menórán – szerepelt.

1950-1970-ben Lipman barátjával és társával együtt megszervezte a Rothschild-Lippmann (Rothschild-Lippmann) stúdió- és grafikai tervezést.

Az 1980-as években jótékonysági munkával foglalkozott, kifestette az izraeli kórházak gyermekosztályainak falait. 1991-ben halt meg. tEL AVIVBAN

Kibbutz Galonban temették el ^[1] .

A MUNKÁSSZÖVETSÉG 1959

MÁJUS 1

PLAKÁTOK

ELHELYEZZÜK ŐKET 1949

MÁK NAPJA 1950

ITT GYÖKERET ERESZTÜNK 1950

elemzés/értelmezés/sajtó:

A Jewish National Fund (JNF) által 1950 körül közzétett plakáton két zsidó gyerekcsoportot látunk, akik a természet örömeit ünneplik, miközben csemetéket ültetnek Izraelben. Az előtérben lévő gyerekek az átültetés és az erdősítés különféle feladataival vannak elfoglalva: a bal oldali fiú egy lapáttal töri fel a talajt, a bal oldali lány pedig egy csemetét helyez egy frissen ásott gödörbe. Az ülő lány egy éppen elültetett csemete körül dörzsöli le a talajt, míg a jobb oldali fiú egy cserepes facsemetét visz a művelt terület felé. Ily módon az erdősítés főbb technikai lépései leegyszerűsödnek, és grafikusan és logikailag is ábrázolhatók. A háttérben a gyerekek összefognak, és boldogan táncolnak egy virágzó fiatal fa körül. A távolban a kibuc alacsony fehér épületei (héberül:

A kibuc, bár nem a poszter fő vizuális eleme, az ábrázolt tevékenységek központi eleme. Ebből fakad a kibuc lakóinak minden helyreállító teljesítménye: a távoli kopár hegyek zöld erdőfoltokként mutatják a korábbi erdőfelújítási erőfeszítések jeleit; a bal felső sarokból gazdag zöld fenyősor nyúlik ki a plakát közepe felé; a füves mező két kontrasztos terület között élesen elhatárolódik: a kibuchoz legközelebb eső buja, zöldellő oldal, amely a cionista úttörők korábbi nemzedékeinek munkáját jelzi, a másik pedig egy még megmunkálatlan, durva talaj, amelynek újjáélesztésén a gyerekek dolgoznak. Ennek az elhatárolásnak az a szövege, hogy a talaj, amely egyértelműen gazdag és termékeny lehet,

Ez egy narratív poszter, és semmi sem véletlenül vagy puszta grafikai díszítésként van benne; minden vizuális elem egy narratív állítást támaszt alá. Ez a poszter vizuális és ikonikus formában egyaránt tükrözi a Zsidó Nemzeti Alap két fő tevékenységét; erdősítés és melioráció. Kreatívan grafikus módon megerősíti azt az ellentmondásos cionista toborzási szlogent is, amelyet Israel Zangwill író és drámaíró hirdetett a huszadik század fordulóján, és amely szerint Palesztina "nép nélküli föld a föld nélküli népért".

Az ábrázolt tevékenységek megválasztása megerősíti a cionista úttörő mentalitás középpontjában álló sarkalatos koncepciót: a személyes önzetlenséget, a csoportos szolidaritást és a „kollektív” együttműködést a kitűzött célok elérése érdekében. Ezek a gyerekek nem spontán vagy "párhuzamos játékban" vesznek részt, hanem egy erősen strukturált tevékenységben egyesülnek, melynek célja, hogy az üvegházban nevelt csemetéket a földbe juttatják, hogy elősegítsék a plakáton ábrázolt kiszáradt talaj megfiatalításának folyamatát. Nincs közvetlen említés vagy utalás annak a földnek a történetére, ahol dolgoznak és élnek. De a héber szöveg esetében ez a jelenet Kaliforniában, Spanyolországban vagy szinte bármely nyugati helyen játszódhat.

Ezt a plakátot azzal a szándékkal nyomtatták, hogy megerősítse a munkáscionizmus egyik központi ideológiai állítását: hogy a föld azoké, akik művelik. A facsemeték azon képessége, hogy megfiatalítsák a talajt, ezáltal életre keltve azt, ami megmagyarázza a fa értékét a cionizmus szimbólumaként. A plakát alszövege kimondja, hogy ahogy ezek a facsemeték a talajba nőnek, úgy az őket ültető gyerekek is új identitást kapnak, amely elválaszthatatlan a földtől. Sőt, ahogy a föld visszatér a jogos termékenységi és termőképességi állapotába, úgy a zsidó nép az erdősítés révén kivirágzik a föld dolgozóiként való hiteles identitásával.

A plakát és a vers célja, hogy dicsőítse a cionizmus alapelveit, Izrael földjét és azok termelékenységét. A fának szentelt új nemzeti ünnep, a Tu Bishvat létrehozásával a cionizmus megerősíti a föld tulajdonjogát és a fa szimbólumát.

Héber szöveg fordítása a bal alsó sarokban:

Ezen a napon fákat ültetünk és ültetünk [két szó lényegében ugyanazt jelenti: fákat ültetni]

És itt gyökeret eresztünk

Még egy év és még egy év...

És itt van egy liget!

Dalszöveg: Y. Shinberg (Izrael)

Forrás: Text from Arab Studies athropology course (MAAS 554), Georgetown University, 2008 ősz, írta Dan Walsh.

Ezt a plakátot egy másik plakáttal együtt tekintik meg ezen az oldalon: Ötven év a sátor alatt

MÁRTIRGYEREKEK ERDEJE 1951

IZRAEL FÜGGETLENSÉGÉNEK NAPJA 1954

GERD NŐK 1954

MEGVÁLTÁS 1955

És tartsd meg a hetek ünnepét, a búza aratásának első termését” (2Mózes 34:22).

Elhoztuk a föld első gyümölcsét áldozatul Izrael földjének megváltására

___________________________________

A plakát gyerekek felvonulását ábrázolja. A háttérben egy arató búzát arat, és egy tipikus mezőgazdasági település, egy mosav vagy kibuc látható. A településen bőséges növényzet, vörös tetők, sátrak, víztorony és középületeknek tűnő épületek találhatók. A plakáton két mondat szerepel: „És tartsd meg a hetek ünnepét, a búza aratásának első termését” (2Mózes 34:22); és „Elhoztuk a föld első gyümölcsét felajánlásul Izrael földjének megváltására.” A plakát naturalista stílusban készült, amelyet gyakran az 1950-es évek plakátjain láthattunk, és mind a gyerekek, mind a termékek pontosan vannak ábrázolva.

Forrás:

A demokrácia, a különbségek és a judaizmus megjelenítése izraeli plakátokon, 1948–1978

Írta: Inbal Ben-Asher Gitler (2003)

ATOMOK A BÉKÉÉRT

1956

BETEGPÉNZTÁR 1959

HA VETETTÉL, BIZTONSÁGBAN VAGY

Héber fordítás: Az Ön megtakarításai

Alcím: Ha vetetted - biztonságban vagy!

A kurátor megjegyzése: Yoram Shamir szerint az ezen a poszteren látható érme egy 25 agora darab, amelyet 1960-ban bocsátottak ki Izraelben, és 1980-ig használták. Yoram hozzáteszi, hogy az érme címletű oldalát a Shamir Brothers stúdió, az érme hátoldalát pedig a Rothschild-Lipman stúdió tervezte.

EGY CSEPP VIZ

napjaim

2023. július 23., vasárnap

JOACHIM ALEXANDER PAUL ROTSHIELD -egy 12.unokatestvér ÉS TESTVÉRE GERD GRAFIKUS

elemzés/értelmezés/sajtó:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése