életrevalók

 

emlékezetes, megrázó-felemelő filmélmény volt, eleve úgy mentem el a magyar változatú szindarabra, hogy tudtam az a nagy élmény nem ismétlődhet meg

nem is, de kaptam mást

meglepő és ötletes volt az átdolgozás, ahogy a fekete bőrű  segitőből roma életteli ember lett, a sajátos világával, kultúrájával - szó szerint is

(a gondolat persze ugyanaz maradt, az egyenlőségé - bőrszintől függetlenül...)

csak menet közben esett le a tantusz egyébként, a háttérbe vetitett szines-csodás gyerek?festményekből, mely .-mint megtudtam - az Igazgyöngy alapitvány műve, a cigány eredeti folklórr dalokból

ötletes volt az is, hogy egy színész több szereoet játszott ,  áttételesen ez is a demokratizmus gondolatát sugallta volna)

és még irok kicsit a főszereplőről Hirtlingről, aki kénytelen volt, béna lévén, csak nyaktól fölfele játszani..

ő se volt reveláció...emlékszem, mikor évtizedekkel ezelőtt először láttam a tévében, Törőcsikkel , játszani, meglepett a férfiszepsége, aminek mára nyoma sincs!

a napokban láttam egy Hogy volt.. műsorban  felidézte Töröcsik felejthetetlen alakját, akivel addig is tartotta a kapcsolatot (20-as felvétel, akkor még élt...) és egyáltalán nagyon becsülte a nagy öregeket, akikkel jétszhatott, akiktől tanulhatottt..mára ő lett volna a nagy öreg? azt hiszem ma már nincsenek ilyenek... :)vagy nincs szemünk rájuk...(?)

nem tudom, azt hiszem a szinészet hőskora is mifelénk elmúlt...

eljárt fölötte is az idő, mint ahogy fölöttünk is

(ja a saját életrevalóságomról nem is beszéltem...ami korábban nem volt..

a szokásos helyemre kaptam a kintről betranszponált jegyet., középen, bal szélén,

 csakhogy beraktak mellé egy alkotmányt, megspékelve 3 emelet múszerfélével, ami elkezdett búgni, sustorogni... (mint utóbb kiderólt, ebből vetitették a háttérképeket) -s hogy ne forrósodjon fel, közben hútötték, ami bizony engem is hűtött, s zavart a szinpadon történtek hallásában is

fogtam magam , és eljöttem, s lejöttem a korábban kinézett oldalsó üres helyre...meg se várva (mert nem tudva róla) a szünetet...

persze oldaltról már nem gyönyörködhettem a gyönyörű rajzokban teljességükben, de legalább a hallásban nem zavart semmi--

ja és még egy szép gesztus, az öregeket-kollegákat tisztelő Hirtlingtől..végén lecsendesitve a tapsvihart,

közölte hogy kolleganúja belépett a HALHATATLANOk sorába, Zsurzs Kati szokásos szerénységével reagált...

de azt hiszem kicsit Hirtling is "halhatatan" lett..legalább .arra a pillanatra...