2016. november 6., vasárnap

újra és újra...

Makó, Maros-part 2016.nov 4-én

ma is lejöttem a Marosra. November van, lehet, hogy idén utoljára. Egy ideje már úgy jövök le. És lehet, hogy tényleg utoljára...Egyszer biztos... Mit lehet azt tudni előre. Soká lesz tavasz és hogy lesz-e egyáltalán.

Az előbb fejembe nyillalt az a titokzatos villám. Baloldalon fent. Mindig ugyanott, ugyanúgy, Ami időnként már egy ideje. De nem csapott agyon most sem. Még nem.

Még várjon .is. de a helyszín ideális.... mögöttem a szelíd, szófogadó Maros, mindig szolgálatkészen engedi, hogy gyönyörködjek benne, és emlékeztet a múltra: gyerek- és ifjúkoromra.

Ide mindig visszatérek. Örök visszatéréseim színhelye.Szinte második otthonom. Változásaiban is állandó. Igen, örök.

Őszi szomorúságában, tél előtt. Télen nem jövök. Soha.




8 megjegyzés:

  1. Egy kis ér "villámlik". Nekem is volt egy ideig, aztán abbahagyta.
    Jó a Maros mellett az ártéri erdő maradványa, meg a telepített is szép vele együtt.

    VálaszTörlés
  2. igen, voltam a neurológusnál, nem tulajdonitott neki jelentőséget, különösen a jó carotis uh eredmény után... nekem nem gyakran van, de évek óta, és talán kicsit gyakrabban mint eddig, pár másodperc az, egész, de épp elég, és a villám se szokott hosszú lenni a természetben se... elég ijesztő. de az a jó benne hogy pillanatok alatt el is múlik nyomtalan, hogy újra ijesztgessen egy idő után.- Hát igen , az erek, a vér,, az élet áramlása, úgy látszik hajlamosabb az akadozására, mint a Maros, ami folyik rendületlenül, tán ezért is szeretem, és ezért nyugtat mindig meg... vele folyok én is... (kvázi)... akadálytalanul...A Marost,és igen, az odavezető erdőt is szeretem (illetve a Maros--parti fákat is, még ha föl is használják szegényeket sportolásra, és ezért megkötözik)...Te látsz új telepitéseket? nekem nem is tűnt fel...de biztos a vékonyabb törzsűek...

    VálaszTörlés
  3. ja, a Maros sem mindig irigylendő "példa"... mert néha kiönt :( , meg aztán sajnos örvényeivel veszélyes is tud lenni. Akkor szeretem,mikor ilyen szelid, mint fönt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt gondoltam, a fehér törzsű fák nem őslakosok a Maros-parton, de tévedhetek éppen.
      *
      Az érben az éles villanás a bokám fölött is előfordul. Ijeszt, nyugtalanít.

      Törlés
    2. engem ott nem nyugtalanitana annyira, mint a fejben... azt hiszem kis bevérzést is jelezhet? (remélem nem), de először akkor voot, akkor élesebben is és gyakrabban is, amikor bevertem a fejem balatoni nyaralás közepette a fal szekrénybe, és hazazötykölödtünnk a vonaton, utána állapitották meg az agyrázkódás utáni posttraumás helyzetet...Dehát amig csak nyilalgat, és ritkán, addig jó

      Törlés
  4. Ez a szelíd gyönyörködés meg bizonyosan jót tesz mindennek: az ereknek, a hangulatnak. Stresszoldó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát persze, azért megyek ki, spontán, menekülés és menedék is ez nekem ... :)

      Törlés
  5. mellékelem a fotóblogomból a többi anapi fotót is, ill.a linket:

    http://alizfotok.blogspot.hu/2016/11/novemberi-maros-part.html

    VálaszTörlés