egy ideje csak gyűlnek az előjegyzési naptáraimban a pesti programok...amiket aztán itt Makón rostokolva -kihúzok...,a mostanit MÜPAbeli, az Esterházy emlékestet már eleve élő közvetítésben akartam megnézni a számítógépemen, hiszen hamar el is keltek rá a jegyek, s az én utazásaim egyre bizonytalanabbak, tervezéstől a kimenetelüket tekintve. Csakhogy - valószínű a sok Leonard Cohen és Kocsis Zoltan videok végigtekintése miatt, után, elfogyott félhónapban az egész hónapi netadattáram.... nosza limitbővités, akadályokkal, de aztán mégis csak végig tudtam nézni-hallgatni a 3 órás programot akadálytalanul a laptopom képernyőjén, mintha ott ültem volna a MÜPÁban (ahol azért mégis láttam jópár üres széket, nem is értem)...
az élmény majdnem olyan volt , mintha ott lettem volna (sőt?) néhány mozzanat nagyon megragadt...
Bán Zsófi nyitó mondatai, arról, hogy nincs vigasz , mert nincs aki vigasztaljon, mert ő volt a vigasz...
meg hogy ki lesz ezután elegáns, meg hogy függünk tőle, most is... már mindig is
Závada a felszabaditó hatásáról, a rádöbbenéséről, hogy így is lehet...
Parti Nagy ... ahogy még keresi a szavakat... talán azóta is....
meg aztán kinevezte értelmiségi néptribunnak E.P,-t ,ill. hogy egyszerre volt, lehetett,plebejus és arisztokrata
Dés meg zenélt az átszellemült fiával, aki végül Esterházy egyik könyvét is hangszerként forgatva szólaltatta meg értő-érző ujjai alatt
aztán E P. hangja...a legélőbben valamennyiük közt...
ahogy azt mondja "az íróban nem lehet bízni. csak az olvasóban szabad. Az író fénykereső, de a fényt nem a művészet teremti."
Parti Nagy a néptribunra rádupláz, azzal, hogy a tribün az iróasztala volt, ami mellett napi 8 órákat dolgozott (szerette ezt a szót, ezt én is észrevettem)
,a moderátor Veiszer Alinda a celeb-iróságra kérdez rá, mert ő az volt valahol, hiszen hallatlanul népszerű
mitől? könnyed, szellemes, kiváncsi, remek felolvasó... (érdekes, jogos a félelem a hatásától... hiszen Závada pont úgy olvas fel . H. C.-t, amit a 13 éves fiának is otthon esténként (és közben látom az operatőr mutatja a sorokban a nagyobb (remek költő)fiát Z Pétert amint átütő szeretettel nézi a színpadon felolvasó apját...
mindenki felolvas tőle valamit....
mindenki felolvas tőle valamit....
meg említenek személyes emléket,gesztusokat, a kedvességét, a sokféle mosolyát, s hogy valójában mindenkitől elbúcsúzott, de ez utólag derült ki igazán.
a könyvheti nyitóbeszéde- ami búcsúbeszéd is lett, így utólag látva, amiben név szerint is megemlített sokakat, akiknek a munkájával könyvünnephez közük van (egyébként lányom nevét is)---micsoda figyelem....mások iránt, még halálos betegen is...Mindenkire figyelt még, már akkor is, és fáradhatatlanul dedikált a végeláthatatlan soroknak...a rengeteg olvasójának, tán tőlük is búcsúzott...mindenkihez volt jó szava. tele volt szeretettel, nem csoda ha szerették. szerettük.
a harmadik óra vége felé, (hogy elröpült!) mint a haydni búcsúszimfóniában, fokozatosan eltűntek a közreműködők, üres maradt a színpad a végére. De nem! mégsem...
a díszletként több méternyi könyvsor , a könyvei ott maradtak,..megmaradnak. Itt marad velük, bennük, köztünk. E.P. Máris halhatatlan.
---------------------------------
http://mno.hu/grund/grof-urnak-szolitottak-de-ugyanugy-felrugtak-1372750
http://revizoronline.com/hu/cikk/6405/esterhazy-peter-emlekest-muveszetek-palotaja/
http://nepszava.hu/cikk/1112687-a-fenyt-nem-az-ur-teremtette
http://librarius.hu/2016/11/27/esterhazy-peter-6/
Köszönet ezért a nagyon is "élo" közvetitésért a saját megérzéseiddel átszőve - melyet, gondolom, sokan osztanak - és hogy E. P. máris halhatatlan... Most még a személyes emlékek beszélnek a méltatókból, hiszen többségükhöz baráti szálak is fűzték. Később már csak írásai maradnak, hogy méltassák.
VálaszTörlés"Napi 8 órát dolgozott az íróasztalánál" - elgondolkodtam: az írás egyszerre kimerítő munka (magunkbol merítjük a nyersanyagot, a csiszolást vagy a spontaneitást) ugyanakkor bódító élvezet...
(természetesen mellőzök bármilyen szerénytelen összehasonlítást!)
Nem tudtam az élő közvetítésről. Nagyon sajnálom. A te bejegyzésed mégis közvetítés, ismerjük az előadókat írásaikból, egyéb fellépéseikből, meg a képzelet, az olvasói képzelet, az is valami. E.P. mint arisztokrata és plebejus (Spiró igazi megfigyelése) nem születhetett volna meg a sok évszázados főúriság és a kitelepítettek, meg a Javított változatban foglaltak nélkül. E.P. történelme mindannyiunk történelme, egy "kisssregény" a nagyregényekkel együtt.
VálaszTörlésRózsa, Klári :én köszönöm, mindkettőtöknek, az észrevételeiteket, és azt , hogy a rengeteg pontatlanság, el-, félreütés ellenére elolvastatok és szóvá se tettétek a hibákat ... szégyellem magam,,miközben ki is javítottam (nem természetes fénynél különösen nem is látok rendesen:( (hogy álindokoljak:), de tényleg, a fekete billentyűket csak sejtem sokszor)nem akartam már várni, így is sok mondandóm bennrekedt. Azért is a linkek a tudósitásokról, és még egyet felteszek, bár annak cim-mondata nem hangzott el ebben a formában (ez meg tartalmi hibának tűnik, de nem az enyém, legalább:)
VálaszTörlés