november
6.
Ma
"beköltöztem" a Szépművészeti Múzeumba, legalábbis
órákra, majdnem az egész nyitvatartási idő tartamára bent
rekedtem, persze önszántamból, bár nem így terveztem igaz ,
egyszerre két kiállítást is beprogramoztam: KLIMT és BOTERO
Akarván
az időrendhez alkalmazkodni, nomeg remélve, hogy Botero
fura , monumentálissá felfújt , bumfordi
figurái felvidítanak - ezért ezt hagytam a végére ,csakhogy
fordítva lett: Klimt és
szecessziós "társai" vidítottak fel azzal a sok
gyönyörűséges alkotással (főleg rajzzal), amit létrehoztak a
művészet szabad megújításaként, még jóval az én születésem
előtt Úgy hogy kedves Babits Mihály,
az esti kérdéséből vett
kiragadott részletre: "ez az sok
szépség mind mirevaló?" - azt
tudom válaszolni (az itt látható művészeti alkotásokra
vonatkoztatva: "csupa szépség
közt és gyönyörben járván");
), hogy ezek! arra, hogy most is gyönyörködhessünk bennük, és
elgondolkodhassunk, előttük, megilletődötten és meghatódottan,
netán elvarázsolva, hogy mit is jelent : élni.... (s netán
halni), egyszóval embernek lenni... érző és gondolkodó
embernek... céljuk egyébként is az emberek tanítása, életük
igaz művészet általi megújítása volt! node milyen más erről
olvasni, mint látni az eredetiket mert a legjobb repro se tudja
visszaadni azt . Megvettem a katalógust, ki is bontottam még a
vonatban hazafelé, hogy újra felidézzem a múzeumi élményt, de
valóban a katalógus reproképei is csak a "felidézésre"
alkalmasak: azt hiszem, vissza is térek... hamarosan, lányommal.
(Míg az Aranylovast (Az élet
küzdelem)nem szállítják vissza
Japánba...) - de az Egy élet-et
meg Az élet angyalát is
eredeti színeiben kell látni! de még a rajzokat is...
aliz2.
::
2010. nov. 6. 23:28 :: 6
komment
Kategóriák:
vélemény,
irodalom,
kultúra
::
Címkék:
BABITS,
Budapest,
festok,
irodalom,
muveszet,
muzeum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése