..ráér Weöres szerint
(a porral szemben), Wass szerint marad (a
vizzel szemben)
("A
por siet, a kő ráér", "A
viz szalad, a kő marad")
van benne valami maradandó és
biztos..... porral, vizzel szemben...
Makó kapott egy kőszobrot
ajándékba (amiben több talán a kő, mint a szobor), de jó hogy
áll ez a
kőoszlop, amibe bele lett álmodva egy nőalak, A
nő... mint egy archaikus Aphrodite. Kőből. Őserőt sugároz. Nem
"szép" a szó elsődleges és szokványos (és
főleg nem giccses) értelmében, de aránytalanságában
(alacsonyabb mint egy modell) , kicsit torz(ó)szerűségében is
erős és elgondolkodtató., továbbgondolható. És ha hosszabban
nézem, talán mégis szép is. Nem mint "nő", hanem mint
"mű"... A tett mindenképp az, a gesztus, amivel egy
amatőr szobrász szobrot ad a városának, aki zsürizteti, és a
zsüri véleményét meghallgatva módosit az eredeti terven , és
most Makó lakossága (sokan vagyunk) átveszi ezt az ajándékot....
hódolat a városnak, a nőknek az életnek... mert hogy a
a szobor
cime: Élet.
Éljen!
Éljünk.
s hiába van kőböl
"élni" fog.
Túl...
délután visszamentem
megnézni...
már egyedül uralta a
terepet, a szemközti házakat vigyázva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése