én már tükör helyett is a laptopom kameráját használom! :)
(ott fésülködöm, előtte...)
én már tükör helyett is a laptopom kameráját használom! :)
(ott fésülködöm, előtte...)
újra egy volt intézményvezető s újra viszonyleg fiatalon, 68 évesen ment el
a könyvtár igazgatója...
már évekkel ezelőtt tulajdonképpen....nyugdijazása óta...
alig láttam, annyira visszavonult
újabban egyszer .kétszer kutyás német bartnőjével felbukkant, de épphogy köszonni tudtam neki ő is épphogy köszönt, nem lehetett megközeliteni...
pedig régen olyan kedves v olt, mindig mosolygott, barátságos, csupasziv...
bevallom - hallottam is depressziójáról, azt hittem öngyilkos lett, de kiderült hogy a klinikán halt, meg súlyos betegségben, szinte megváltás volt neki a halála ..
(bár korábban valóban, háronszor is követett el öngyilkosságot)
s a lélek és test bonyolultan összefügg...
---
már megjelent a temetéséről is a hir
őt is a Marosba szórják,
berzenkeden ez ellen a "temetés"i forma ellen..
s máris árulják a bútorait egy apróhirdetés szerint
mélységesen fel vagyok háborodva, és el vagyok keseredve!
---
egyszer voltam nála, pontosabban a kertjében, behívott megcssodálni két kis tulipánfáját...
az jutott eszembe, igy aggastyánként (ma is aktiv ügyvéd oszttársam mesélte mosolyogva-elképedve, egy történeti konferencián, hogy olvasta, hogy a mi korosztályunkat már annak nevezik ... aggasstyánnak!
)
szóval hogy már 80 is elmúltam...
s apámat meg 37 évesen ölték meg
én már több mint kétszer annyit éltem
hogy tán ez valami hülye "kárpótlás"
érte, az ő hiányzó éveiért?
megjutalmazni a gyermekeket
az apákat ért galádságokért?
(forditott büntetés?)
de hát már anyám is túléltem...
ki megmenekitett bennünket
annak idején a halálból...
hősiesen
ki kell(ene) érdemelni
ezeket az ajándék, jutaloméveket...(?)
de azt hiszem
ezt teszem...
szinház előtt hivott lányom
örült, hogy szinházba megyek
azt mondja neki a legrossabb szinház is többet ér mint a legjobb film
nem adtam igazat neki, legyen jó az a szinházi előadás is meg a film is!
ő a szinház személyességére hivatkozott
de az előadás közben mégis némileg igazat adtam neki (bár ez nem is a legrosszabb előadás volt, sőt)
egész közel bár oldalt szélen ülök újabban, és végre látom közelről a szinészek arcvonásait is... szemük rebbenését
hát volt is mit látni , mig a gyertgyák csonkig égtek...
nagy dráma, nagy szerepek...
Nemcsák jobban tetszett a bohém barát szerepében mint a meghasonlott, megtört,tábornok Lux
ő annyira merev volt, valószinű a szerep túlértelmezése miatt? ámbár igy kettejüknek a maguk ellentétességében még jobban kibontakozott a drámájuk
a szellemként köztük megmegjelenő, általuk persze nem látott nő ..lenge mozdulatai pedig arról beszéltek, hogy milyen tragikus is az élet, az emberi kapcsolatok
nekem úgy tűnt , mindkettőt szerette még ha a férjet hivta is utolsó percében) csak máshogy
(és miért is nem lehet ez igy a valóságban?)
miért kell elmenekülni a szenvedélytől s mért kell belepusztulni a szerelembe. a büntetésbe...
Nimi - az örök dada - elszállt a végén, 81 évesen ,eddig is csak azért élt, hogy ne tudódjon ki a nő titka(?) de há t a titkos naplót gazdája kérésére túzbe vethette...
csak a tapsrendnél füligérő szájú inas idegesitett,de csak akkor, különben szórakoztató volt a beszédességével, meg a katonás felszolgáló lépteivel...
valaki azt irta kommentbe, csodálja a szinészeket hogy ennyi s nehéz szöveget megtanultak és hogy adták elő
jé, ez eszembe se jutott
Márai "szövege"... (mi eredetileg regény (el kéne olvasni!)
hogy az szöveg lenne ami a szinpadon megelevenült? tényleg, fel se túnt!!!!
jé, ez eszembe se jutott
én hús-vér embereket láttam, beszélni...nem szöveget hallottam...
minden merő életnek tűnt!
hiszen szinház az egész világ....
SOKAT RÁGÓDTAM, MENJEK-NE MENJEK, ALIG JÁTSZANAK NÉZHETŐ FILMET A MOZINKBAN ÚJABBAN
Scorsese mégis csak egy név, meg di Caprio is (akkor még nem is tudtam, hogy Robert de Niro is játszik a filmben)
végül rászántam magam egy 8 órai kezdetre beültem, a több mint 3 órás filmre, de gondolva, legfeljebb majd közben szunyokálok kicsit..
hát egy másodpercre sem csuktam le a szemem, végig érdekfeszitő volt a film, mi több, izgalmas...
igaz, csak hárman voltak rajtam kivül, de meglepődve tapasztaltam a hangos feljajdulásaimat (ők viszont csémcsogtak a kukoricájukkal, igy nem bántam, hogy netán zavarom őket)de egyszerően nem lehetett kibirni máshogy azokat a barbár szörnyúségeket , miket elkövettek "fehér" barátaink", az indián őslakosokkal szemben, puszta nyerészkedés (tolvajlás) ürügyén..
R de N , a nagybácsi "keresztapa" szerepében, eltorzult arvával hátborzongatón körmönfont gonoszságával, mit ráadásul negédességgel lepelezett
a kis unokaöccs, a butaságával, korlázozottságával túnt ki , (hogy tudott ennyire átváltozni az a szép arca? )
döbbenetes volt az egész film!
egy furcsa szerelemmel a középpontban, ami azért ennyi halált és gonoszságot nem állhatott ki ami körötte zajlott
még a jóindulatú de ostoba , - nagybátyja orránál fogva vezetett- fiú se győzhette le
csodás volt az indián asszony méltósága, ereje-szépsége - mindvégig
örülök, hogy legalább ő megmenekült...
nameg mn is ?) a több mint három óra elteltével, végre friss levegőn...
(kell egy icipici happy end a nézőnek is)
a történészeink konferenciáján az előadása előtt Pné Szabó Zsuzsa megkérdezte, ki ismerte Gazdapusztai Gyulát - magasba emeltem a kezem, hiszen akkor tanitott az egyetemen, mikor én odajártam...
(később Zs elmesélte személyes felvételi élményét vele, amikor is 20 percig faggatta keresztül-kasul a régi és új történelmen, végül is 4-t adva neki)
..a konferencia legvégén, órákkal később
odajött hozzám a hátsó sorból egy úr és megkérdezte, hogy valóban ismertem-e a Gazdapusztait ? de személyesen?
mondtam, hogy sajnos személyesen nem, mert én nem történész voltam, de egy időben voltunk az egyetemen, és egyébként is őt nem lehetett nem "ismerni", nem tudni róla...
bólogatott
nagyon megdöbbentett a halálhire, két évvel a diplomázásásom után, 1968-ban az öngyilkossága
bár akkoriban több tanárunk is ezt az utat választotta (Horváth Pista Karcsi, , Pósa Péter stb...)
bólogatott, tudta..
sőt évfolyamtársaim is...(Belédy, Kalmár Zs, Homoly Éva...)
hümmögtünk
megkérdeztem, hogy ő személyesen ismerte-e
hát igen, vallotta be, ő az egyik fia , mellette ült hátul a másik,,, feleségeikkel...
nagyon sajnáltam, hogy nem ismerhettem személyesen
sajnálom most is
sajnálom magunkat....
elmenőben . kint álltak a folyosón még - már mint ismerősok minden jót kivántam, neki, nyomatékosan...ő is... mit tehetünk!?! (eső után...)
de mit is tehettünk volna!
(eső után...)
........2010. okt. 27. 2011
hónapokkal (de hetekkel biztos) korábban írtam a noteszomba, ma ki kellett keresnem ezt a két -most jóslónak tűnő- sort (a hírek láttán*): "Az állam elkövethet törvénytelenségeket, mivel hogy törvényesít(het)i egyből" tulajdonképpen nem is kellett ehhez nagy jóstehetség... sajnos. ... eszembejutott még egy szállóige (is):"Az állam én vagyok." (khm...)
..... * http://nol.hu/belfold/a_fidesz_nem_ismer_hatart_ _módositanak_az_alkotmanybirósag_hataskoret_is http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/riposzt _a_fidesz_visszavag_az_alkotmanybirosagnak_39478?kommentar=39478&tol=1#hozzaszol http://nol.hu/belfold/torok_gabor__a_fidesz_ nem_tur_meg_semmilyen_ellensulyt http://nol.hu/velemeny/a_fidesz_maga_ismeri_el__nem_hive_a_jogallamnak blogok: http://orulunkvincent.blog.hu/2010/10/26/az_alkotmanybirosag_ alkotmanyellenesseg_megallapitasa_eseten_megsemmisiti_a_torvenyeket_es_mas_jogsz http://sardobalo.blog.hu/2010/10/26/a_szabadsag_vege http://torokgaborelemez.blog.hu/2010/10/26/269_hol_van_a_rubicon (de) a kedvencem )még 24-ről, vagy inkább 23-ról) ez (tán kis feloldásnak is - de csakis műfaji és stiláris szempontból: http://fsp.nolblog.hu/archives/2010/10/24/A_kiabalos_bacsi/
aliz2. :: 2010. okt. 27. 0:16 :: 2 komment
Kategóriák: vélemény :: Címkék: blog, hirek, ujsag