2026. október 8., csütörtök

múlt és jelen találkozón

 a parki étterem előtt két nő sétált előttem egymásba kapaszkodva, az egyikre figyeltem hogy a kosztűmkabátja alól nem szépen lógott ki a bluza (vagy lehet, ez a divat, csak nem igy), s közben a másik valahogy szembe került velem és mondja-mondja a mondókáját, hogy tudja, hogy nem szeretem ha ölelnek, de ő most megteszi (összetéveszt valakivel, gondoltam hirtelen, de ja nem, tudom, ki, ő , mire megölelt már rőjöttem, hogy régi iskolatárs, akivel a messingeren szoktunk is kommuninkálni)

Váltunk néhány kedves szót (legalábbis ő kedves, mert mindig is az...én kevésbé, de örülök neki)

Bár mond valami nem egyértelműen jót is, amivel ráadásul felidéz utólag egyetemi emléket

(valami olyat, hogy ha nem lennék gátlásos , közben  rám néz, - mert az vagy - voltam - felelem) (s ezzel Szauder profom 3 szava idéződhetne fel, közte ez a gátlásos (v félszeg?) (a lusta és ingerlékeny mellett), ami gátolni fogja, hogy úgy érvényesüljek amennyire a tehetségemhez illő lenne)  pedig akkor nagy művész is lehettem volna - mondja Á. (ezzel meg régi iskolai igazgatómat Ollexiket idézi fel , ki azt mondta, óralátogatása után, hogy nem is tanitás amit művelek, hanem már művészet) viszont a tanitványaim biztos örültek, mondja Á.  hogy én tanitom őket (egy-kettő biztos - mondom én szerényen) (de az is eszembe jut, mikor Hadik M kiállitásán az egyik pesti  unokaöccse mondta, hogy én voltam a párhuzamos osztálybeli magyar tanár,akihez bánatukba nem kerültek..azaz a szomszéd kertje, ami mindig zöldebb)

Ők bent ülnek, én viszont kimegyek a teraszra




rövid idő múlva kijön hozzám Á egy őszhajú "öregemberrel" (férje lenne? de nem ), mosolyogva mondja , hogy régi kollégám volt , ők meg osztálytalákozón vannak itt..találom ki, .tehát kortársak (3 évvel alattam)

sajnos fogalmam sincs ki lehet az osztálytársa, (és az én kollegám) ,  végül elárulja Sz D

hogy hogyÍ?-csodálkozom,, hiszen  fekete volt a hajad! - meredek ősz hajára

neked  is! mondja Á és magunkra hagy... (elmúlt s mindent kiforgató éveiunkkel)

(80 éves vagyok! - nyilatkoztatja ki fanyarul (mikor kollegák voltunk 30at kezdte)

nem csak a haja színe változott meg, az orra is mintha nagyobb lenne és görbe. Sz D egy fess fiatalember volt. 1975 és 82 közt voltunk kollegák ."Az idő hogy eljár. Cserebogár..."...

biztos engem se ismert volna meg Á nélkül..

de a beszéde , a jellege nem változott... abban ott van a régi dalia is. ennek örülök...

azt hiszem, velem is igy van


s maradtam gondajuli.... 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése