mit ér egy hang

 az énekes és közönsége

hét végén megint ellenállhatatlan vágyat éreztem a Marosra

gondoltam, nem járok úgy mint legutóbb, amikor tömeg lepett meg a lágy természet  nyugalma helyett

tévedtem

megint autók tömkelege már a lombkoronánál

és rengeteg ember kint (most mint utólag megtudtam valami őszt köszöntő kiscsaládi összejövetel volt)

szinpados zenével spékelve

valami csigaféle zenekar fújta kisgyerekeknek, elég gyér érdeklődés mellett

colát akartam inni a bűfében, de nem volt, ott leültem, és meglepetésemre, igazi, klaszsikus , jó kiejtésú szép hangú popénekest hallhattam

később lent de tisztes távolságban maradtam, egy piros széken, szerencsére jó volt a hangositás, igy maradéktalanul eljutott hozzám is

később kisgyerekeket hívott fel a szipadra, a jótorkú s kedves énekes, és remekül mozgatta , táncoltatta, masiroztatta őket ott a dalaira...még valami Hello Makó dallal is kedveskedtek...

persze hogy tapsoltam is (bár körülöttem senki, a szinpad előtt szétszórtan voltak)

de amikor az utolsó számot konferálta be, méghozzá  valami győztes számát , csak közelebb mentem , hogy lássam is ezt a remek énekest

mihelyt közel mentem felismertem Kocsis Tibor, egykori X-faktor győztes (méltán)... Mit ér egy hang...

hát igen!

oldalra húzódtam, onnan fotóztam, még kicsit videóztam is..mit ér egy hangot... (szétszórt padokon páran ültek)

két fura figura csápolt elöl

gondoltam gratulálok a remek énekesnek! (bár nem szokásom,Ü

de közös  fotózásra szólitották fel a (gyér) közönséget, és érdekes módon annyian lettek, hogy  én nem is mentem, fértem  oda, felesleges is lett volna tán - kapott visszajelzést)

már volt Makón s még reméli hogy jön, mondta még az éneklés közben (úgy látszik nem sértődött meg a hallgatóság gyér száma miatt, mit egyesek kritikusan feltételeztek) tette a dolgát, magas szinvonallal !

aztán , már várta oldalt a "sofőrje", beszállt minden fakszni nélkül egy fehét kocsiba és elhajtottak....

rám jó emléket hagyva