2026. október 13., kedd

Schaffer Erzsébet...

 a lenyűgöző történetmesélő....


ennyien azt hiszem, még sose voltunk a makói könyvtárban, a biciklimet már le se tudtam rakni a tárolóba, el kellett tolnom máshova, pedig regisztrálni is kellett előre, de az is betelt, igy sokan ki is maradhattak



úgy látszik Schaffer Erzsébet neve nagy húzóerő










azt hiszem, a Nők lapjabeli varázslatos, életes történetelbeszéléseinek köszönheti ezt a népszerűségét

mik aztán sorra megjelentek könyvformában is)

de most az "előadáson" (performanszán) rájöttem, hogy igazán hallgatni jó ezeket az ő szájából, némi színészi képességekkel is előadva, megjelenítve, mert valójában a lénye varázslatos. Az a derű, kedvesség, jóindulat, az élet szépségének apróságokban észrevétele. A nyitottság, a közvetlenség, a természetesség,  ami áthatja, és ami az előadásának összefoglaló cime is volt... a kigombolkozás


ki nem fogyott a történeteiből, ami minderről szólt, hogy hogy nyílnak meg az emberek varázsütésre egy jó szótól, egy odafordulástól...


pár könyvet magával hozott, amiből eleinte válogattam

de bele-bele olvasva rájöttem én tényleg inkább hallgatnám őt

egy könyvet viszont megvettem, épp azt, amit már elolvastam, sőt meg is vettem magamnak 2011-ben még (csodálkoztunk is rá, mert irtam is róla blogot, meg is mutattam a végén, magyarázatul, miért lányomnak dedikáltatom...mert már akkor oda akartam neki adni, hogy elolvassa, s elmaradt, pedig egyre aktuálisabb ez a szép és megható anya-lánya könyv, )róla és 80-on túli anyukájáról, kapcsolatukról)

(annak idején, mikor az Oroszlánköröm dijat kapta lányom kislányként, Pesten, a SZabó Ervin ktárban(?) ő is ott volt ujságiróként, és jelezte, hogy majd jön egy interjúra hozzá, soká vártuk is, de később mást küldtek helyette... persze ő erre nem emlékezett). Nem baj. igy is sok-sok szeretettel és öleléssel dedikált neki szép , kiirt irásával. Mert azért azt tudta, hogy verskötetei vannak...és már egy majdnem 14 éves fiacskája is - dicsekedtem érdeklődésére...(mergt az irodalomnál fibnitsabb az élet - mint tudjuk)


nagyon jó, "világos"   estém volt, jó hogy -mint a ktár ignője meg is jegyezte - fehérbe öltöztem hozzá,

s egy kedves ismerősöm sok képpel meg is örökitette a dedikálás eseményét...rólunk





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése